Franciaországban még soha nem ült nő a törvényhozás elnöki székében
A kormánypárti Yael Braun-Pivet személyében először választottak nőt elnöknek kedden a francia nemzetgyűlésben a képviselők, miközben Élisabeth Borne miniszterelnök folytatta az egyeztetéseket a parlamenti pártok képviselőivel egy kormánytöbbség megtalálására.
Az alsóház 51 éves új elnökét – aki Emmanuel Macron államfő pártjából érkezett – a második körben 242 szavazattal választotta meg a megjelent képviselők abszolút többsége.
„Végre! Először a történelemben a nemzetgyűlés elnöke egy nő”
– írta a Twitteren Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős kormánytag.
A legtöbb európai demokráciával ellentétben Franciaországban még soha nem ült nő a törvényhozás elnöki székében. Az ügyvéd végzettségű új elnöknek legfőbb feladata lesz a nyugalmat biztosítani a nemzetgyűlésben, ahol Emmanuel Macron államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a választások június 19-i második fordulójában elvesztette abszolút többségét, és jelenleg nincs olyan egyértelmű többség, amely biztosíthatná a kormányzóképességet.
A köztársasági elnök szombaton találkozott a kormányfővel, és megbízta azzal, hogy a hét folyamán valamennyi parlamenti párttal egyeztessen egy kormányzati megállapodásról, illetve az esetleges részvételükről egy új kormányban, valamint az álláspontjukról a miniszterelnök személyéről a július 5-én esedékes bizalmi szavazást illetően.
Élisabeth Borne hétfőn közzétett levelében megállapította, hogy egyetlen ellenzéki párt sem kíván koalícióra lépni az elnöki szövetséggel, ezért a tárgyalásokon elsősorban azokat a lényeges témákat kívánja a pártok képviselőivel megvitatni, amelyekben egyetértések, illetve nézeteltérések vannak. A kormányfő kedden fogadta a legtöbb párt vezetőjét, és környezete az AFP hírügynökségnek jelezte, hogy
a miniszterelnök nem adta fel egy kormányzati megállapodás tető alá hozását.
Emmanuel Macron szombaton leszögezte, hogy a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely módosítható és gazdagítható. Az adókulcsok és az államadósság emelését azonban kizárta az elnök. Az államfő csütörtökre várja az „útitervet" a kormányfőtől. A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne.
Az elnök kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne kormányzati megállapodás. A lehetséges szövetségesek a kommunistáktól a konzervatív Köztársaságiakig terjednek – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Az 577 fős új nemzetgyűlésben a kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz, míg az előző ciklusban 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban, a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.
(Kiemelt kép: Yael Braun-Pivet, a Reneszánsz kormánypárt (korábban LREM) és az Együtt!-koalíció politikusa beszédet mond, 2022. június 28-án. Fotó: Christophe ARCHAMBAULT / AFP)
