Exit poll felmérések szerint a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) nyerte meg a vasárnapi görögországi előre hozott parlamenti választásokat. A Sziriza szóvivője szerint „történelmi győzelmet” arattak, a konzervatív kormánypárt elismerte vereségét.

Siegfried Massat vagy két évtizeden át bankrablásból élt. Mióta pár éve letöltötte utolsó börtönbüntetését, visszatért az erény útjára: biztonsági szakértőként dolgozik és megírta emlékiratait...

Mintha csönd lenne az izraeli–palesztin konfliktus körül. Se háború, se béke. A tárgyalásokat is levették a napirendről. Mintha se a világot, se a közvéleményt nem érdekelné, mi történik arrafelé. Egyvalamit leszámítva talán: a Palesztin Hatóság (PH) a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnál (ICC – nem tévesztendő össze a Nemzetközi Törvényszékkel, még kevésbé a jugoszláviai polgárháború bűnösei fölött ítélkező ugyancsak hágai székhelyű bírósággal) háborús bűnöket, emberiség elleni bűncselekményeket akar „ráverni” Izraelre. Az ICC, amely eddig szinte kizárólag afrikai ügyekben kutakodott, késznek mutatta magát egy „előzetes vizsgálatra”, kiváltva ezzel Izraelnek, az Egyesült Államoknak és Izrael több más barátjának a haragját.

Egy 21. századi miniszterelnök emlékezik 20. századi nagy elődjére 21. századi eszközökkel. Ötven évvel ezelőtt, 1965. január 24-én hunyt el Nagy-Britannia valaha élt legkiválóbb miniszterelnöke, az államférfi: Sir Winston Churchill. David Cameron brit kormányfő videóüzenetben, Churchill szülőházában, a kandallóban lobogó fahasábok előtt állva szólít fel az emlékezésre, és twitteren (#ChurchillQuotes) kéri az embereket kedvenc Churchill-idézetük elküldésére.

A hagyomány, amelynek ápolására éppen húsz évvel ezelőtt Esterházy Pál herceg özvegye, Ottrubay Melinda hercegné létrehozta a Magánalapítványokat, nemcsak a kulturális örökség ápolását jelenti, hanem a rászorulók felkarolását is. A kismartoni jubileumi ünnepségen ez is téma volt.

A lengyel lapok beszámoltak Szíjjártó Péter külügyminiszter bejelentéséről, amely szerint Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin február 17-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon, s ez Orbán Viktor tavalyi moszkvai munkalátogatásának viszonzása lesz.

Je suis Charlie. Két hét óta ez a három szó fejezi ki a terrorellenes európai szolidaritást, emlékeztet a január 7-én Párizsban meggyilkolt tizenhét ártatlan áldozatra. A hozzátartozók iránti nemzetközi együttérzést fejezte ki, hogy a francia trikolór színeivel világították meg Párizsban az Arc de Triomphe-ot, Rómában a Colosseumot, Londonban Nelson admirális szobrát, Berlinben a Brandenburgi kaput. Mohamedánok, zsidók, keresztények, demokratikus pártok, tömegszervezetek képviselői együtt tüntettek a terror ellen.

Siegfried Massat vagy két évtizeden át bankrablásból élt. Mióta pár éve letöltötte utolsó börtönbüntetését, visszatért az erény útjára: biztonsági szakértőként dolgozik és megírta emlékiratait...

A lengyel lapok beszámoltak Szíjjártó Péter külügyminiszter bejelentéséről, amely szerint Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin február 17-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon, s ez Orbán Viktor tavalyi moszkvai munkalátogatásának viszonzása lesz.

A francia belügyminisztériumban ünnepélyes keretek között kapta meg az állampolgárságot a Charlie Hebdo elleni terrorakció után két nappal megtámadott párizsi szupermarket azóta hőssé vált, Maliból származó muszlim alkalmazottja. Lassana Bathily segített megmenteni az üzletben foglyul ejtett zsidó vásárlókat.

Újságíróknak belépni tilos! – olvasható egy cédulán a fehér paravánon, amely mögött a Charlie Hebdo szerkesztősége jelenleg dolgozik a Libération székházában. Mindkét lapot elárasztják az interjúkérelmek, a kollégák egymásnál érdeklődnek, hogy kinek sikerült kapcsolatba lépnie a vicclap munkatársaival. E-mailekre nem válaszolnak, senki nem veszi fel a vonalas telefonokat, a rohamrendőrök által védett épületben az a tucatnyi újságíró, akinek mégis sikerült bejutnia, napokon át türelmesen várakozik arra, hogy a Charlie Hebdótól valaki szóba álljon velük.

Emberi jogsértések garmadát sorolta a magyarországi helyzetről több magyar és nemzetközi meghívott az Európai Parlament emberi jogi bizottságának ma délelőtti meghallgatásán. Az Orbán-kormány nemzetközi szóvivője, Kovács Zoltán szerint csúsztatásokkal, hazugságokkal voltak tele a meghallgatáson elhangzó kritikus felszólalások.

Csütörtökön az Európai Parlamentben (EP) vitáznak az emberi jogok helyzetéről Magyarországon. Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) két magyar civil egyesület, két nemzetközi szervezet és a magyar kormány szóvivője tart beszédet. .

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter már a párizsimerényletnapján belejelentette, hogy a terrortámadások miatt anyagi és személyi erősítést kap az osztrák rendőrség. Az ígéret a következő kormányülésen realizálódott: a kabinet négy év alatt összesen 290 millió eurót biztosít a terrorelhárítás korszerűsítésére, a személyi állomány növelésére.