A demokratikus országok legtöbb vezető politikusa nem utazik Ukrajnába a június 8-án kezdődő labdarúgó-Eb-re. Így tiltakozik a volt miniszterelnök asszony, Julija Timosenko bebörtönzése és brutális fogva tartása ellen. Felmerült az Eb teljes bojkottjának gondolata is, de elvetették. KASZA LÁSZLÓ írása.

Tomislav Nikolić váratlan, de könnyen magyarázható győzelme az elnökválasztáson nagy felfordulást okoz a szerb politikai színtéren, s nem kisebb következményekkel járhat az egész délszláv térségben. BÓDIS GÁBOR helyzetképe.

Tetszenek tudni, mennyi 340 ezer milliárd forint? Segítünk. Magyarország egyéves GDP-je ma 28 ezer milliárd, a nevezett összegnek kevesebb mint a tizede. A távoli, méretre, lakosságra szinte Magyarországgal azonos Azerbajdzsán 14 milliárd hordóra becsült olajtartalékai ma folyó áron annyit érnek, mint az első sorban olvasható szám. És akkor a földgázról, amelyre a Nabuccót remélték építeni alkotói (közöttük a tervből épp most kifaroló Magyarország), még nem is beszéltünk. A lényeg az, hogy minekünk, magyaroknak tíz-egynéhány éven át kell folyamatosan jövedelmet termelnünk azért, hogy „versenyben legyünk” Azerbajdzsán még kiaknázatlan kincseivel, bár az országnak óriási hátránya van velünk szemben: az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt nemzeti jövedelme alig több mint a fele a mienkének. Egyelőre. ACZÉL ENDRE írása.

Ismerjék el népirtásként azt, amit felmenőik a 20. század elején a német gyarmat Délnyugat-Afrikában (a mai Namíbiában) elkövettek. A Bundestag tavasszal vitatta meg a Balpárt, az SPD és a Zöldek javaslatát: kérjen bocsánatot a kormány százezernyi bennszülött kiirtásáért, és fizessen kártérítést. A parlament konzervatív többsége elutasította a kezdeményezést, amelyet vagy száz civilszervezet is támogatott. Mindössze félórás volt a vita, pedig abban arról is szó esett: az első német koncentrációs táborokat Afrikában állították fel, és a gyarmat császári megbízottja Göring marsall papája volt. HELTAI ANDRÁS írása.

Tizenöt éves korától színésznek készült. Huszonhét évesen a dán királyfit játssza a Nemzeti Színházban Alföldi Róbert rendezésében. Kritikák szerint dühös és igazságkereső Hamlet-alakítása attól is hiteles, hogy a karakter groteszkbe hajló vonásait is megmutatja. A színészt jelenkorunk történései inspirálták a szerepformálásban, és ezek alapján gondolja: életének következő állomása a színpad helyett akár egy mexikói halfeldolgozó üzem is lehet. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Negyven éven át döntött emberek sorsáról. Néhány hónappal ezelőtt róla mondott ítéletet a törvény: százhatvan kollégájával együtt nyugdíjazták. A Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője volt, szóvivőként gyakran szerepelt a médiában. Dr. Frech Ágnes bírával NEJ GYÖRGY beszélgetett.

Kormányzati félidőben járunk. Az ellenzék mélyen beásta magát, hogy felkészüljön az újabb ütközetre. A kétharmad rendezi sorait, hogy egy utolsó rohammal bevegye a demokrácia megmaradt bástyáit. Mi várható a második félidőben? Létrejön-e a demokratikus ellenzék választási összefogása, amely az egyetlen esélyt jelentheti Orbánék leváltására? Sőt: az új választási törvény miatt akár a kétharmad megszerzése sem lehetetlen.

Menekül a működő tőke, szétzilálódtak a cégek közötti viszonyok, mély regresszióba fordult a gazdaság – állítja Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár, az államkincstár exelnöke, aki részt vett az MSZP Ajánlat Magyarországnak című programjának kidolgozásában. Úgy véli, rendet kell tenni az adórendszerben, elfogadható adó- és járulékcentralizációra van szükség. PUNGOR ANDRÁS interjúja.

Politikai túlélésre játszik az Alkotmánybíróság (AB), vagy az új jogszabályi környezetben, új személyi összetétellel még nem találja a helyét, de egyszer csak megtáltosodik? Ami biztos: több hónapos hallgatását épp a minap törte meg, amikor elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mert „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége”. LAMPÉ ÁGNES írása.

A szélsőjobb a rendszerváltás óta nem volt olyan fenyegető politikai erő, mint ma – a társadalom jó része mégis inkább átnéz rajta, nem veszi komolyan. Pedig itt az ideje egy új, történelmi leckének. Bayer József politológussal, a Zsigmond Király Főiskola rektorával beszélget SZÉNÁSI SÁNDOR.