Kertész Imre szerint Magyarországon a kádári időkhöz hasonlóan ismét „a vezér az, aki elbűvöl”. Az író kételkedik abban, hogy az ország választott-e Ázsia és a nyugati világ között, és úgy látja: a jelenlegi helyzet alapja Magyarország „kettős polaritásában” rejlik – derül ki abból az interjúból, amely a Le Monde csütörtöki számában jelent meg. A mértékadó liberális francia napilap a magyar politikai helyzetről és írói koncepciójáról kérdezte berlini otthonában a Nobel-díjas magyar írót.

A dél-koreai rendőrség letartóztatott egy férfit, amiért gyászoltárt épített Kim Dzsongil nemrég elhunyt észak-koreai vezetőnek Szöul központjában.

90 év. Az valami rengeteg. Ha most újra indulna az életem a születésemtől kezdve, és amikor elérnék ide a 44-es kőhöz és az újra leélt életemet összeadom az eredetileg leélttel, még az is kevesebb ennél. Ez az őrültség jutott először eszembe arról, hogy Göncz Árpád 90 éves lett.

Amikor Kim Dzsong Un 2010 szeptemberében először szerepelt a nyilvánosság előtt Észak-Korea valószínű jövendő vezetőjeként, annyira emlékeztetett nagyapjára, hogy sok észak-koreai néző sírva fakadt a tévéközvetítés láttán.

Az Európai Parlament liberális frakciójának kezdeményezésére az új magyar alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekről tartanak nyilvános meghallgatást Brüsszelben. Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyi biztosa és a magyar miniszterelnök-helyettes között éles szóváltás alakult ki.

Feketetiszán teljesen leégett egy óvoda.

Bizalmat kapott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya, miután a parlament két háza csütörtöki együttes ülésén, az ellenzék távollétében bizalmat szavazott az Emil Boc hétfői lemondása nyomán összeállított kabinetnek.

„Erdélyben ott van magyar jövő, ahol többségben és tömbben él a magyarság” – szögezte le a Antal Árpád a népszámlálás részleges eredményei kapcsán. Sepsiszentgyörgy szociológusvégzettségű polgármestere hangsúlyozta, a cenzus eddigi adatai megerősítették, hogy Erdélyben a Partium–Kolozsvár–Székelyföld-tengelyen van magyar élet. „Ezt a tengelyt kell politikailag és demográfiai szempontból megerősíteni, és erre kell alapozni a szórvány jövőjét is” – hangsúlyozta Antal Árpád, aki szerint a magyarság fogyása a szórványban nagyon nehezen állítható meg.

A romakérdés és a szlovák–magyar viszony idén sem marad ki a Szlovák Nemzeti Párt kampányából. Ján Slota pártjának legújabb plakátjai karikatúrákkal próbálják felhívni a figyelmet egyes témákra.

Egy nemrégiben útjára indított honlap szakértői azonban arra akarnak rávilágítani, hogy a kényszermunka, amellyel a birtokunkban álló tárgyak egy része készül, bizony nem más, mint modern kori rabszolgaság.

Huszonkét éves szabadságvesztésre ítélték a Csala Zsolt gyergyóalfalvi alpolgármestert meggyilkoló Lőrincz Róbertet. A gyilkos tettestársára 16 év letöltendő börtönbüntetést szabott ki az igazságszolgáltatás.

Az ukrán rendkívüli helyzetek minisztere utasította a tárca illetékes szolgálatait, hogy állapítsák meg, pontosan hányan haltak meg az országban a rendkívüli hideg következtében, mert szerinte eltúlzottak voltak a korábban közzétett adatok.

Mihai Răzvan Ungureanu nem csupán neve révén kötődik a magyarokhoz: önéletrajza szerint az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas – sőt valamelyest beszéli is nyelvünket. Történészként több publikációjában is írt a csángókról.

A Wprost című tekintélyes lengyel hetilap 20 éve minden esztendőben kiosztja az Év Embere díjat. 2011 győztese a miniszterelnök, Donald Tusk lett. A lengyel kormányfő már másodszor veheti át a kitüntetést – 2008-ban is neki ítélték a díjat.

A német-magyar barátsági szerződés 20. évfordulója alkalmából a német nagykövetség pályázatot hirdet, fiataloknak. „A szerződés nyomokat hagyott – a Te környezetedben is. Kreatív módon bemutathatod ezt az eseményt, annak nyomait, kihatásait, valamint annak személyes jelentőségét” – olvashatjuk a felhívásban.

Berlin új budapesti nagykövetét Dr. Matei Ion Hoffmannak hívják. Bukarestben született, Németországban nőtt fel, de kisgyerek korából még emlékszik a „Kárpátok géniuszára.” Egyébként nem erdélyi szász, vagy bánáti sváb, amint gondolhatnánk: német ősei Kant városából, Königsbergből, (ma Kalinyingrád) származnak, és a Hohenzollernekkel érkeztek Romániába. De román, görög, osztrák és albán felmenői is vannak, akik baráti kapcsolatokat ápoltak magyarokkal. A nagykövet tehát igazi közép-európai, aki így némi affinitással és német precizitással kezdett a szerfelett összetett magyar helyzet tanulmányozásába. Ezt igazolja első budapesti interjúja, amelyet lapunknak adott.

Február 6-án volt a Magyarország és Németország között a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója. Az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában a budapesti német nagykövetség rámutat: „Németország sokat köszönhet a magyaroknak. A magyar kormány volt az, amely először mutatott emberséget a kommunista tömbben és segített menekülni annak a sok NDK-s polgárnak, akik az országban várakoztak a kijutási lehetőségre. Az NDK-ból Magyarországon át való tömeges kivándorlás jelentette az első szakadást a vasfüggönyön. És ez a szakadás még ugyanabban az évben ledöntötte a betonfalat, amely 28 évig keresztül elválasztotta egymástól az embereket Keleten és Nyugaton.”