A barátsági szerződés 20. évfordulója
Február 6-án volt a Magyarország és Németország között a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója. Az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában a budapesti német nagykövetség rámutat: „Németország sokat köszönhet a magyaroknak. A magyar kormány volt az, amely először mutatott emberséget a kommunista tömbben és segített menekülni annak a sok NDK-s polgárnak, akik az országban várakoztak a kijutási lehetőségre. Az NDK-ból Magyarországon át való tömeges kivándorlás jelentette az első szakadást a vasfüggönyön. És ez a szakadás még ugyanabban az évben ledöntötte a betonfalat, amely 28 évig keresztül elválasztotta egymástól az embereket Keleten és Nyugaton.”
A nyilatkozat szerint „Magyarország döntő módon előkészítette a német újraegyesítést, ezért az ország mindig különleges helyet foglal el a németek szívében. A német-magyar szerződés, amelyet 1992. február 6-án Helmut Kohl kancellár, Antall József miniszterelnök, valamint Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter Budapesten írt alá, mérföldkövet jelent Magyarország számára az európai népek családjába visszavezető útján. Németország biztosította a támogatást Magyarországnak az ország európai és transzatlanti struktúrákba való integrálódásához. Ez a folyamat Magyarország 1999. március 12-i NATO- és 2004. május 1-i EU-csatlakozásában teljesedett ki és zárult le örvendetesen”.
Hoffmann nagykövet: „A szerződés új alapot nyújtott népeink együttműködéséhez”.
Dr. Matei Ion Hoffmann nagykövet az évforduló alkalmából többek között hangoztatta: „A háború utáni nemzedékek számára a német-magyar barátságot egy esemény különösen jellemezte: Magyarország 1989-ben az osztrák-magyar határ megnyitásával, a szabadság, demokrácia és emberi jogok melletti elkötelezettségével lényegesen hozzájárult a német megosztottság legyőzéséhez és az európai egyesüléshez. A Magyarország és polgárai bátor lépése iránti hála és tisztelet záloga különösen szoros kapcsolatainknak”.
A vasfüggöny leomlása óta eltelt immár húsz év alatt a német–magyar kapcsolatok a barátsági szerződés keretében minden szinten dinamikusan, igen sokrétűen fejlődtek. Mutatják ezt a magyarok és németek közötti sokoldalú személyes kapcsolatok, pl. a diákcseréknél, a munkahelyeken, a sok testvérvárosnál, a régiók közötti együttműködésben, a német-magyar társaságok révén. Fontos összekötő kapocs a magyar társadalomba integrált német kisebbség.
A magyar és német kulturális intézetek munkája, a másik nemzet szellemi élete kiemelkedő személyiségeinek jelenléte, a számtalan felsőoktatási és tudományos kapcsolat, együttműködés és – nem utolsó sorban – a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem mutatja, hogy a német és a magyar kultúra, a tudomány kölcsönösen gazdagítja és megtermékenyíti egymást.”
„Gazdasági területen az együttműködés olyan mértékben fejlődött, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. A mintegy 7.000 német vállalat magyarországi befektetéseinél nem csak a tőke-transzfer és know-how átadása állt a középpontban, hanem elismerést érdemel a szociális és oktatási területen megjelenő tartós elkötelezettség is”.
„Nem szabad megfeledkezni a szoros és bizalomteljes politikai kapcsolatokról sem, a rendszeres kétoldalú kölcsönös látogatásokról, a konzultációkról nemzetközi szinten"
