Milyen megfontolások vezették az Orbán-kormányt, amikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, holott tudhatta, hogy az etnikai indíttatású bűntény elkövetőjét hazájában hősnek tekintik? Erre a kérdésre keresi a választ a Le Monde bécsi tudósítója, Joelle Stolz és kollégája, Piotr Smolar a lap legutóbbi számában közölt cikkben.

A Nemzetközi Holocaust-bizottság elnöke azt mondta, hogy a túlélők körében nem csak a németországi antiszemita incidensek keltenek aggodalmat, hanem az is, ami napjainkban Magyarországon történik.

Lengyelországban is megkezdődött a tanév – de a szakértők szerint az idei mindenféle szempontból sokkal nehezebb lesz az előzőnél. A szülőknek nemcsak az iskolakezdés miatti anyagi problémákkal kell megküzdeniük, de azzal is, hogy az önkormányzatok - elsősorban demográfiai okokra hivatkozva - 1500 iskolát szüntettek meg, s ez azt jelenti, hogy 7000 pedagógusnak nem lesz munkája, 14 ezren pedig jóval kisebb heti óraszámban taníthatnak, mint tavaly.

Safarov elengedése 10 év óta a régió legnagyobb diplomáciai viharát kavarta.

A furcsa hangzású név mögött Heikki Paasonen finn nyelvészprofesszor és a Nagykőrösön élt Palásthi Paskay Mariska fia áll, a finn hadtörténelem egyik legérdekesebb alakja. Szülei sok keresztnevet választottak neki, teljes neve Aladár Antero Zoltán Béla Gyula Árpád Paasonen volt, Budapesten látta meg a napvilágot 1898. december 11-én. Heikki Paasonen a nem sokkal korábban felismert finn-magyar nyelvrokonságot tanulmányozta Magyarországon, amikor megismerkedett jövendő feleségével. Bár a család sokat tartózkodott Magyarországon, a Budapesten született Aladár végül is Finnországban nőtt fel.

Az azeri baltás gyilkosnak adott kegyelem kiélezi a feszültséget a Kaukázusban és megnöveli a háború esélyét – írja kommentárjában a Guardian.

Elemzők szerint megfordíthatja az elmúlt hetek kedvező irányzatát, így forint árfolyama és az államadósság is megérezheti, hogy Orbán Viktor elutasította az IMF-hitel feltételeit.

Míg az azeri fővárosban, Bakuban szinte hősként ünnepelik az ott élő magyarokat, alig hatszáz kilométerrel odébb, az örmény Jerevánban akadnak magyarok, akik félve lépnek ki az utcára.

Az orbáni államapparátus, a miniszterelnökség, a szakminisztériumok nem olvasták el Az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourg-i konvenció 12. cikkelyét, amely így szól: „Minden (aláíró) fél kegyelemben, közkegyelemben, ítélete mérséklésében részesítheti (az elítélteket), önnön alkotmányával és más törvényeivel összhangban.” Ebből adódóan Azerbajdzsán diktátora jogszerűen járt el, amikor a Budapestről Bakuba átszállított baltás gyilkost megérkezésének napján kegyelemben részesítette. Az Orbán-kormány pontosan tudta, hogy örmény katonatársát, egy NATO-nyelvtanfolyam résztvevőjét ritka brutalitással nálunk lemészárló Safarov börtönnek még a közelébe sem kerül, sőt. ACZÉL ENDRE írása.

„Az EU-nak hatékony mechanizmusokra van szüksége hogy fellépjen olyan esetekben, amikor Magyarországon veszélybe kerül a sajtószabadság, vagy Romániában az igazságszolgáltatás függetlensége, írta Guido Westerwelle. A német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban csütörtökön megjelent cikkében síkraszállt azért, hogy z EU előírásait, közös kötelezettségvállalásait megsértő tagállamok ellen lépjenek fel gyorsan és határozottan. Először az uniós források befagyasztásával vagy csökkentésével, s ha ez sem segít, szavazati és egyéb jogaik felfüggesztésével.

Milyen megfontolások vezették az Orbán-kormányt, amikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, holott tudhatta, hogy az etnikai indíttatású bűntény elkövetőjét hazájában hősnek tekintik? Erre a kérdésre keresi a választ a Le Monde bécsi tudósítója, Joelle Stolz és kollégája, Piotr Smolar a lap legutóbbi számában közölt cikkben.

A Safarov-ügy nem egyszerűen kétoldalú vita a magyarok és az örmények között: olyan diplomáciai vihart kavart, amely azzal fenyeget, hogy destabilizálja a világ egyik legingatagabb térségét. Hullámai Moszkvától Washingtonig érnek – írja a Times.