Orbán Viktor javaslatot tett Ukrajna támogatására, de Brüsszelnek nem jött be

A javaslat fogadtatása nem volt pozitív, de Orbán Viktor közölte, hogy arra esetre is létezik forgató könyv, ha Ukrajna miatt blokkolnák Magyarország uniós pénzeit. 

2024. január 30., 13:30

Szerző:

Kompromisszumos ajánlatot tett Magyarország az Európai Unió tagállamainak Ukrajna finanszírozására – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point francia hetilap weboldalán kedden megjelent interjúban. Arra a kérdésre, hogy az uniós csúcson Orbán Viktor mit fog mondani, azt felelte, hogy:  „Semmi nem változott”. 

Orbán Viktor azt javasolta, hogy minden évben szavazzanak Ukrajna támogatásáról

„Nem értünk egyet azzal, hogy 50 milliárd eurót kelljen adnunk, ami egy óriási összeg. Nem értünk egyet azzal, hogy ezt négy évre kellene biztosítanunk, és így tovább. De legyen, Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie. Sajnos ezt az álláspontot egyes országok úgy értik vagy értelmezik, mint egy eszközt arra, hogy minden évben megzsarolják őket” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök oldalán is közzétett interjúban hangsúlyozza: „A mi álláspontunk az, hogy ez nem a vétóval való zsarolásáról szól, hanem az Európai Unió egységének helyreállításáról és fenntartásáról. Tehát ha valakit arra kényszerítünk, hogy részese legyen valaminek, amit nem szeret, és joga van ahhoz, hogy ne legyen részese, de rá nyomást gyakoroltak, őt kényszerítették bármilyen módon, hogy részese legyen, akkor tisztességes és ésszerű, hogy minden évben lehetőséget adjunk neki arra, hogy részt vegyen a döntésben, hogy ez folytatódjon-e, vagy sem. Ez lenne a kompromisszum. Ez a mi álláspontunk”.

Orbán Viktor javaslata nem jött be Brüsszelnek 

„Ha jól értem, a fogadtatás a Financial Times-ban jelent meg… Szóval nem éppen pozitív a visszhangja”– fogalmazott a miniszterelnök.  „Az Európai Unió szabotálni fogja a magyar gazdaságot, ha Budapest a Brüsszel által kidolgozott bizalmas terv értelmében a héten egy csúcstalálkozón blokkolja az ukrajnai újabb segélyszállítmányokat” – írta vasárnap a Financial Times.

A lap arról írt, hogy Brüsszel olyan stratégiát vázolt fel, amely kifejezetten Magyarország gazdasági gyengeségeit célozza meg, veszélybe sodorja valutáját, és a befektetői bizalom összeomlását segíti elő, hogy rontsa a „munkahelyeket és az ország gazdasági növekedését”, ha Budapest nem hajlandó feloldani a Kijevnek nyújtott segélyre vonatkozó vétóját.

A lap az EU tisztviselői által készített dokumentumra hivatkozta azt írja továbbá, hogy „ha a február 1-jei [csúcson] nem születik megállapodás, más állam- és kormányfők nyilvánosan kijelentenék, hogy a magyar miniszterelnök konstruktív magatartása fényében... nem tudják elképzelni, hogy „EU-s forrásokat kapna Budapest.” Az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője a közzététel után egyfajta cáfolatot adott ki, mondván, hogy ez egy Magyarország gazdasági helyzetéről szóló feljegyzés volt, amelyet a tanács főtitkárságának felelőssége mellett készítettek. 

Orbán Viktor: „Nem az óvodából jöttünk ki!”

„Mindannyiunknak van némi tapasztalatunk a nemzetközi politikában. Nem az óvodából jöttünk ki. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen”– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hozzá tette: Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és folyamatosan zsarolni próbál bennünket. „Még a bizottság elnöke is nyilvánosan kijelentette a legutóbbi parlamenti ülésen, hogy Magyarország addig nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, amíg nem hajlandó változtatni a migrációval és a genderrel kapcsolatos álláspontján. Szóval mi ez, ha nem zsarolás?” – tette fel a kérdést. 

A kormányfő arra is rámutatott, hogy nem tudni, mi lesz a következő három-négy hónapban Ukrajnában, „hát még négy év múlva”  –írja a Blikk. Azt sem lehet tudni  folytatta hogy az novemberi elnökválasztás után „az amerikaiak részt vesznek-e a játékban”; azt sem lehet tudni, miért pont 50 milliárd eurót adna az EU Ukrajnának. 

A fő érvnek azt nevezte, hogy öt hónap múlva választások lesznek Európában. „Teljesen figyelmen kívül hagynánk az európaiak véleményét, ha ma olyan döntést hoznánk, amely négy évre lekötné Európát, és egy óriási összegre vonatkozik ”– szögezte le. Hozzátette: ez a pénz nagyon hasznos lenne az európai népeknek is, Európa egyre jobban szenved a gazdaság gyenge teljesítményétől.

(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: Daniel Pier / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

21:37

A Diákhitel Központ korábbi vezetőjének, Varga Judit volt férjének elmondása szerint a legfelső politikai körökből nem kapott támogatást az elmúlt hetekben, de belső fideszes körökből igen, „illetve olyan helyekről is kaptam támogatást, amit nem gondoltam”. Példaként egyházi vezetőket, régi barátokat, illetve a Történelmi Magyar Családok Szövetségét említette – derül ki Magyar Péter Telexnek adott interjújából.

18:54

Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni - írja a hvg.hu.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) jelenlegi főigazgatója nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói pályázatát – közölte az Index információi szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Kulturális Tanács mai, keddi ülésén.