Sokkoló tények a magyar oktatásról: óriási veszélyben a gyerekek jövője?

Újabb szomorú trendre derült fény a magyar oktatásban: a pedagógusok egyre inkább kiöregedőben vannak, miközben az eddigieknél jóval több gyermek igényel különös figyelmet az iskolákban.

2025. április 24., 07:50

Szerző:

Egyre súlyosabb problémák gyűrűznek be a magyar közoktatásba: a tanári kar látványosan elöregedett, miközben meredeken nő a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI-sek) száma – írja a Telex a Központi Statisztikai Hivatal friss adataira hivatkozva. Eszerint már több mint kétszer annyi 60 év feletti pedagógus dolgozik főállásban az általános iskolákban, mint 30 év alatti. Eközben több mint 65 ezer gyerek szorul speciális figyelemre, zömük integrált oktatásban vesz részt, jellemzően tanulási, figyelem- vagy magatartásproblémával. A pedagógushiányt sok helyen nyugdíjas vagy képesítés nélküli tanárokkal próbálják betömni, a hátrányos helyzetű régiókban pedig ez különösen égető gond.

A cikk felidézi, hogy bár a felsőoktatásba jelentkezők száma az utóbbi években nőtt, a 25–34 évesek körében a diplomások aránya még mindig messze elmarad az uniós átlagtól: Magyarországon csupán 30 százalék, míg az EU célja 45 százalék 2030-ra. A legnépszerűbb egyetemi szakok a gazdaságtudományi, informatikai és műszaki területek, míg a pedagógusképzések iránti érdeklődés gyengül. Közben az iskolák túlzsúfoltsága helyett inkább az a gond, hogy egyre kevesebb gyerek születik – tavaly például minden eddiginél kevesebb, és idén sincs javulás. Az oktatási rendszer tehát egyszerre küzd munkaerőhiánnyal és demográfiai visszaeséssel, miközben a gyerekek egyre komplexebb támogatást igényelnének. 

Óriási gödörben a magyar oktatás

A pedagógustársadalom elöregedésére régóta figyelmeztetnek a szakemberek is. Az oktatásban egyre nagyobb gondot fog okozni a pedagógushiány, amennyiben nem sikerül több fiatalt a pályára vonzani. Az összes releváns kutatás egyetért abban, hogy a szakma rohamosan öregszik. A pedagógushiány különösen érzékenyen érinti a hátrányos helyzetű diákokat tanító iskolákat. Itt az országos átlagnál jóval nagyobb a betöltetlen tanári állások aránya, ráadásul jóval kevesebb, a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő alkalmazottat is tudnak foglalkoztatni.

Mint ahogyan az SNI-s diákok sincsenek jó helyzetben, miután a legtöbb intézmény inkább nem foglalkozik velük, mert nincs elég szakember, és nem is kötelezhetik az iskolákat arra, hogy befogadják ezeket a gyerekeket. A szakértők szerint az SNI-tanulók növekvő létszámában közrejátszik a Covid, a környezeti tényezők, a túldiagnosztizálás, és az is, hogy éretlenül mennek a gyerekek iskolába.

Jó hír viszont, hogy a 2024–2025-ös tanévben az általános iskolákban csökkent a hátrányos helyzetű (HH) gyerekek aránya a 2015–2016-ös tanévhez képest. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya ugyanebben az időszakban 9,6-ról 6,2 százalékra csökkent – áll a Telex cikkében.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Freepik)

Az önkormányzati köztisztviselők országszerte sztrájkba léptek, hogy érdemi béremelést követeljenek a 2008 óta változatlan illetményalap és az alacsony fizetések miatt, ezért ma sokkal nehézkesebb az ügyintézés.