A nyelvvizsga már nem cél: egyre kevesebben szerzik meg a bizonyítványt
Minden évben egyre kevesebb nyelvvizsga kiállítása szerepel a statisztikákban.
Az elmúlt években jelentősen visszaesett a vizsgázók száma, és évről évre veszít a jelentőségéből a nyelvvizsga a lakosság körében – mutatott rá az EcomomX.
A szakemberek mindezt aggasztónak találják, hiszen a használható nyelvtudásra továbbra is nagy szükség van. Ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy csökken a nyelvvizsgára jelentkezők, és a sikeresen vizsgázók száma is. Már csak alig két hónap van hátra 2024-ből, de ebben az évben még csak 38 581-en tettek sikeres nyelvvizsgát, miközben tavaly összesen 50 906 vizsgázó örülhetett a bizonyítványának, és ezt a számot nagy valószínűséggel idén már nem is sikerül elérni. Az Oktatási Hivatal adataiból kiderül, hogy 2022-ben még 60 631-en kaptak nyelvvizsgát, és minél korábbi éveket vizsgálunk, annál magasabb a nyelvvizsgázók aránya: 2015-ben például még 85 941-en szerezték meg a nyelvvizsgát valamely nyelvből.
A csökkenő tendencia a szakemberek szerint sem üdvözlendő, ám az biztosan kijelenthető, hogy több tényező együttes hatása érvényesül ezen a területen.
A nyelvvizsga fontos, de a nyelvtudás még fontosabb
Az EconomX a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökét, Rozgonyi Zoltánt kérdezte arról, hogy hogyan alakultak a nyelvvizsgázási szokások. A szakember elmondta, hogy a szakma nem üdvözölte a felsőoktatási törvény módosítását a pandémia alatt, amely bizonyos egyetemi szakok esetében enyhítette a nyelvvizsga kötelezettségeket.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. július 16., 15:08
A külföldön is elismert nyelvvizsga ára 80 ezer forint körül mozog, de már a hazánkban akkreditált nyelvvizsgák ára is 50 ezer forint.
Itthon
2023. október 20., 19:42
Akár 70 plusz pontot is érhet, ha egy középiskolás elvégzi a Mathias Corvinus Collegium programját.
Itthon
2023. január 9., 09:42
A kata megváltoztatása, az újabb nyelvvizsga-amnesztia, valamint az energiaárak miatt ismét emelni kellett a nyelvvizsgák díjain.
Az azonban tény, hogy a nyelvvizsga önmagában nem jelent használható nyelvtudást, pedig elsősorban erre lenne szükség ahhoz, hogy a későbbiekben a munkavállalók is hasznosíthassák azt. A nyelvvizsga egy állás elnyerése szempontjából lehet lényeges, ám ha nincs mögötte valós idegennyelv-tudás, az a munkáltatók és a munkavállaló életét is megnehezíti.
Az, hogy a valós nyelvtudást hányan képesek megszerezni, szorosan kapcsolódik a magyar oktatási rendszer hatékonyságához is. Jelenleg az érettségi megszerzésével egyidőben csak a diákok egy része rendelkezik megfelelő tudással ahhoz, hogy egyrészt nyelvvizsgát szerezzenek, másrészt hogy a felsőoktatási intézmény erre a tudásra alapozva oktassa őket tovább, például idegennyelvű kurzusok keretében.
A nyelveket tekintve még mindig a világnyelvként elkönyvelt angol nyelv vezet, ezt követi a német, majd a francia és az olasz nyelv. Az egyetemi felvételi eljárás során a nyelvvizsga pluszpontokat ér, ez még mindig motivációt jelent a diákok számára, de nincsenek könnyű helyzetben. Mint azt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, a közoktatásból a természettudományos tárgyakat oktató tanárok mellett a nyelvtanárok hiányoznak leginkább, és mindez befolyásolja a megszerezhető nyelvtudás minőségét is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
