Nyakunkon a következő óraátállítás, így zavarja meg a szervezetünket
Idén sem ússzuk meg, közeledik óraátállítás dátuma.
A tavaszi óraátállítás, tehát amikor áttérünk a nyári időszámításra, többek számára megterhelő lehet. Sokan azt érzik, hogy egy órát megint elvesznek az életükből. Pedig minden nappal érezhetően később sötétedik, így egyre több időt tölthetünk a szabadban. Egyre rövidülnek az éjszakák, a hőmérő higanyszála napról napra magasabbra kúszik és hamarosan végleg búcsút inthetünk a hidegnek. Erre mindannyian várunk, ezért nem megúszható, hogy „feje tetejére állítsuk” a faliórát.
A tavaszi óraátállításnak előnye is van
Elsősorban energiatakarékossági okok miatt vezették be a világon elsőként a nyári időszámítást az Amerikai Egyesült Államokban 1916-ban. Hamarosan követték a példájukat a britek, a franciák és a németek, majd Magyarország is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor elmaradt az óraátállítás. A nyári időszámítást Európában 1997-ben az Unió szabályozta és egységesítette – foglalja össze a Mindmegette.
Az energiatakarékosság mellett az óraátállítás szükségessége mellett voksolók legfőbb érve, hogy egy órával több ideig lehet élvezni a természetes fény örömét. Ez különösen azoknak jó, akik az egész napjukat fedett helyen töltik, és gyakorlatilag alig látják a napfényt. Fontos szempont az is, hogy a szabadtéri mezőgazdasági, építőipari munkák tovább végezhetők.
Az óraátállítás miatt úgy érezzük, hogy nem aludtunk eleget, és különben is!
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. szeptember 28., 11:00
Balassa Péter, a Jobbik képviselője határozati javaslatot nyújtott be az óraátállítás megszüntetésének szükségességéről. A képviselő azzal érvel, hogy a nyári időszámítást az I. világháború idején energiamegtakarítás céljából vezették be, majd 1957-ben megszüntették.
Életmód
2024. február 29., 18:26
Amikor a természet újjászületik, mi is vágyunk a tavasz ízére. Itt válasz, hogy miért kapta a recept Cézár nevét!
Itthon
2024. február 29., 17:59
Folytatódik a megszokottnál enyhébb időjárás a tavasz első hétvégéjén is.
Ugyanakkor az ellenvélemények szerint ezek az előnyök eltörpülnek az óraátállítás szervezetre gyakorolt negatív hatása mellett – az új helyzethez ugyanis nagyon sokan nehezen alkalmazkodnak. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges megzavarása egyeseknél néhány napig negatív következményekkel jár: rossz közérzet, romló teljesítmény, figyelmetlenség, a toleranciakészség csökkenése, alvási problémák léphetnek fel. Szerencsére ezek a kellemetlenségek előbb-utóbb megszűnnek, hiszen a szervezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
A negatív hatások mellett az emberek egyszerűen utálják az óraátállítással járó macerát, és tízből nyolc ember egyszerűen eltörölné – derült ki egy uniós felmérésből. Ezért az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött, eltörli az óraátállítást, a tagállamoknak pedig legkésőbb 2025-ig el kell dönteni, hogy a jövőben a nyári, avagy a téli időszámítást használják-e. A magyar kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel, a későbbiekben kíván dönteni.
Így a tavaszi óraátállítás március 31-én lesz, ekkor hajnal 2:00 órakor tekerjük előre a mutatókat 3:00 órára.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó:Lorenzo Di Cola / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
