Óraátállítás: megéri, vagy nem éri meg?
Vasárnap hajnalban 1 órával előrébb kellett álítani az órákat, 2-ről 3 órára, ezzel megkezdődött a nyári időszámítás.
Évek óta viták vannak arról, megéri-e ide-oda vinni az órát tavasszal és ősszel? Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az európai időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát. A brüsszeli döntést megelőzően európai konzultációt indítottak a kérdésről, amelyben a 4,6 millió válaszoló 84 százaléka az óraátállítás megszüntetésére szavazott.
Az adatok azt mutatják, hogy valójában Magyarországnak megéri tekergetni az órát.
A Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezek alapján az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórol meg Magyarország. Ugyanakkor a Mavir szakértői szerint a megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének.
Utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján 2017-re évre számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh).
A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható – írja a Napi.hu.
(Kiemelt képünk illusztráció)
