Norvégia: nincs mire követelőzni

Szerintük nincs semmi alapja a magyar kormány követelésének.

2021. augusztus 13., 12:31

Szerző:

Norvégia külügyminisztériuma szerint nincs semmi alapja a magyar kormány követelésének, hiszen korábban egyértelműen megállapodtak a támogatás kritériumairól. Korábban a 168 beszámolt arról, hogy Magyarország lemondott a 77 milliárd forintnyi támogatásról, amit Norvégia a Norvég Alapon keresztül szánt az országnak, mert nem tudtak megállapodni a pénzek teljes körű ellenőrzéséről. A magyar kormány újabban pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat.  A norvég külügyminisztérium a 444 kérdésére azt felelte, hogy nincs alapja Magyarország követeléseinek.

 „A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”

Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Politicónak azt mondta, hónapról hónapra aggasztóbbnak látja a magyarországi helyzetet. „Számos fórumon jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTQ-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja”  – közölték. Ugyanakkor azt mondták, a norvég alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolta a mostani döntést.

(Kiemelt kép: Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón beszél Budapesten, 2019. február 22 -én.
Kisbenedek Attila / AFP)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.

A Závecz közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter pártjának EP-listája a kutatás első felében jelentősen megelőzött minden ellenzéki pártot a DK–MSZP–Párbeszéd kivételével, így a harmadik helyen szerepel a rangsorban. A teljes lakosság 11%-a, a biztos szavazók 14%-a voksolna rá.