Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama
Idén 28. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International (TI) Berlinben működő központja. 2022-ben Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
Tovább romlott a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index – CPI) legfrissebb eredményei szerint: Magyarország 2022-ben 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett, 1 pontot és 4 helyezést rontva az egy évvel korábbi állapothoz képest – írja a Transparency International elemzése. Ez világviszonylatban közepes teljesítménynek tekinthető, azonban
az Európai Unión belül Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza.
Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Csehország és Szlovénia, más európai országokkal egyetemben 56 ponttal a 41. helyezést érte el. Lengyelország 55 ponttal a 45., Szlovákia 53 ponttal a 49., Horvátország 50 ponttal az 57. pozíciót szerezte meg a TI korrupciós rangsorában.
Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat következménye. Míg hazánk 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött. (2020-ban hármas holtverseny volt az utolsó helyen Magyarország, Románia és Bulgária között). 2022-re az egy évvel korábbi minimális előnyét is elveszítette hazánk az EU legszegényebb országával szemben: Bulgária valamelyest javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján. Az elmúlt tíz évben Magyarország helyezése csökkent a legnagyobb mértékben a korrupciós világrangsorban.
Az uniós pénzek kiszabadítása érdekében tett kormányzati intézkedések hatását a CPI most közzétett legfrissebb eredményei még nem tükrözik.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2021. június 15., 14:25
A Transparency International felmérése szerint a magyarok fele fél jelenteni a korrupciót, kétharmada pedig súlyos problémának tartja.
Itthon
2021. február 2., 10:02
Erről a jelentés azt írja, hogy a 2022. év legjelentősebb fejleményei közé tartozik, hogy az áprilisi országgyűlési választás után, az EU történetében először az Európai Bizottság megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, feltételekhez kötve az európai uniós támogatások lehívását. A 2023. januári állapot szerint a jogállami mechanizmus alapján Magyarország a 2021-2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55 százalékához, azaz 6,3 milliárd euróhoz (mintegy 2500 milliárd forinthoz, a teljes kohéziós támogatás csaknem 30 százalékához) nem juthat hozzá mindaddig, amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt („mérföldkövet”). A helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás lehívását pedig az unió 27 ún. „szuperfeltétel” teljesítéséhez kötötte. A Jelentés leszögezi:
az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott kormányzati lépések a NER-es időszak egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők.
Ez azzal együtt így van, hogy a jócskán megkésett intézkedésekkel
a kormány valódi célja a források megszerzése, nem pedig a jogállamiság helyreállítása.
Utóbbira a TI Magyarország szerint a csomag nem is alkalmas, hiszen a korrupció átszővi az államszervezet működését. A visszaélések a rendszer részévé váltak, az állam foglyul ejtésének a folyamata már az előző évtized közepére befejeződött.
A Miniszterelnökség sajtóosztálya a Telexnek úgy kommunikálta a jelentést, hogy „Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével.” Amint a lap hozzáteszi: a nemrég felállított Integritás Hatóság Korrupcióellenes Munkacsoportjában egyébként a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is helyet kapott.
Hogy készül a Korrupciós Érzékelési Index?
A Korrupció Érzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2022-ban 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International Berlinben működő titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a „0” a korrupcióval leginkább, a „100” a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A CPI módszertanának részletes ismertetése megtalálható a Transparency International honlapján.
A teljes jelentés a Transparency International oldaláról tölthető le.
(Kiemelt képünk illusztráció. Az Elios-ügy ellen tiltakozó transzparens egy tüntetésen. Fotó: Merész Márton/168.hu)
