A magyarok több mint fele szerint korrupt a kormány, és sokan félnek is jelenteni

A Transparency International felmérése szerint a magyarok fele fél jelenteni a korrupciót, kétharmada pedig súlyos problémának tartja.

2021. június 15., 14:25

Szerző:

Továbbra is a magyarok túlnyomó többsége, mintegy 69 százaléka tartja „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának a kormányzati korrupciót – derül ki a Transparency International Globális Korrupciós Barométer (GCB) 2020-ban felvett legfrissebb adataiból – írja a 24.hu. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék), ugyanakkor az adatok alapján szintén szembeötlő, hogy a nyugati magországok lakói lényegesen kevésbé érzékelik súlyos problémának a korrupciót, míg a déli és keleti tagországokban ez az arány akár lényegesen magasabb is lehet az átlagnál.

A felmérés számos eredménye arra utal, hogy miközben a magyarok tisztában vannak a korrupciós helyzet súlyosságával, sokan tartanak a korrupció jelentésének lehetséges következményeitől,

a válaszadók 48 százaléka szerint a polgároknak félniük kell a következményektől, amennyiben korrupciós eseteket jelentenek.

Az Európai Unió intézményeiben jobban bíznak, mint a magyar kormányban.

A felmérés szerint a magyarok 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nőtt Magyarországon a korrupció szintje, míg mindössze 15 százalékuk vélekedett úgy, hogy csökkent.

A Globális Korrupciós Barométer adataiból az is kiderül: a magyarok abszolút többsége (53 százalék) szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát (vagyis megtűri, netán ösztönzi is a korrupciót), míg mindössze a válaszadók bő egyharmada (34 százalék) véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát.

A magyarok 54 százaléka szerint Magyarországon a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke, ami – számos más európai országhoz hasonlóan – nagyon magas arány.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.