Leminősítenék a magyar ombudsmant külföldi kollégái

A Magyar Helsinki Bizottság közleményben tudatta, hogy a magyar alapvető jogok biztosát lejjebb minősítené a külföldi kollégáiból álló testület. Kozma Ákos ember jogi intézményi “A” státuszénak elvételét azért javasolja a testület, mert szerintük az ombudsman nem foglalkozott kellő mértékben és megfelelő módon számos emberi jogi problémával, többek között az etnikai kisebbségek, a menekültek és migránsok, valamint az LMBTQ+ emberek jogi ügyeivel. 

A testület júniusban vizsgálta meg Kozma Ákos munkáját és ezen vizsgálat alapján tették meg javaslatukat. Jelentésük szerint az ombudsman függetlenségének a hiányát mutatja, hogy a politikailag kényes ügyekben elmulasztott az Alkotmánybírósághoz fordulni. A Magyar Helsinki Bizottság közleményében leírja, hogy a testület állásfoglalása tükrözi az ő korábbi aggályaikat is.

„Az alapvető jogok biztosa Magyarország nemzeti emberi jogi intézménye. A nemzeti emberi jogi intézményeket kollégáik, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba, és attól függően minősíti őket “A” vagy “B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza” – áll a Helsinki Bizottság közleményében. 

A magyar ombudsmant “A” státuszról “B” státuszúra minősítenék. A “B” státuszú emberi jogi intézményeknek nincs szavazati joguk és nem viselhetnek tisztséget a Világszövetségben, kizárólag megfigyelőként lehetnek jelen a szövetség találkozóin és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem vehet részt.

(Kiemelt kép: Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa előterjesztőként szólal fel az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2020. évi tevékenységéről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021.június 8-án. MTI/Soós Lajos)