Köves Slomó: Vádaskodás helyett rendezni kell az örökjáradék helyzetét

Az EMIH vezető rabbija szerint a Mazsihisz elnökének el kellene döntenie, hogy vagy tárgyalási úton, vagy a vallási joghatóság előtt áll-e készen egy több évtizedes, igazságtalan helyzet rendezésére. Heisler azt mondta, a jeruzsálemi bíróság nincs tisztában a magyarországi helyzettel.

2021. május 10., 16:49

Szerző:

Ahogy arról a 168.hu is beszámolt, elhalasztották a vasárnapra kitűzött tárgyalást a magyarországi zsidóság örökjáradékával kapcsolatban, ugyanis a jeruzsálemi vallási bíróság azt szeretné, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is képviseltetné magát a perben.

„Elmondtuk már, hogy nem ismerjük el a joghatóságát ennek a bíróságnak ebben az ügyben” – válaszolta lapunk kérdésére Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. „Szürreális, hogy ezek után a bíróság »ad még egy esélyt nekünk«, de kérdezem, mire, s az is teljesen szürreális, hogy ennek az eljárásnak két alperese közül a tájékoztatás csak a Mazsihiszt emeli ki, holott a magyar állam mint alperes szintén nem jelent meg a tárgyaláson” – tette hozzá.

Heisler azt mondta, megítélésük szerint a jeruzsálemi bíróság nincs tisztában a magyarországi helyzettel, és nem tudják, hogy amit a magyar államtól kértek – vagyis hogy állítsák le az állami források folyósítását a zsidó vallási szervezetek felé –, az egyben azt is jelentené, hogy pillanatokon belül iskolákat, valamint egyetemet, kórházat és más intézményeket kellene bezárniuk.

Ahogy azt mi is megírtuk, a jeruzsálemi rabbik legfelsőbb bírósága április 21-én kiadott végzése szerint a magyar kormánynak el kellene rendelnie a magyarországi zsidó szervezetek örökjáradékának befagyasztását.

Deutsch Róbert, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke akkor ezt úgy kommentálta: „A Mazsihisz kapott egy esélyt, hogy zsidó egyházi szervezetnek legyen tekinthető, ugyanis egyetlen zsidó hitközség sem kérdőjelezheti meg a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának illetékességét, ha zsidók közötti viták rendezéséről van szó”.

Heisler András erről lapunk kérdésére azt mondta: „Ez komolytalan kommunikációs fogás, vagy ismeretek komplett hiánya.” A 168.hu-nak arról is beszélt a Mazsihisz elnöke, hogy május 6-án keresetet nyújtott be a Magyarországi Bét Din vallási bíróságra Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával szemben. Keresetében azt kifogásolta, hogy az EMIH vezető rabbija őt „ateistának” és „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezte. „Rendkívül rossz fényt vet a közösségeinkre, ha az egyik szervezet vallási vezetője a másik szervezet első számú vezetőjét valódi indok nélkül ateistának nevezik. Ez vallásunk szerint bűn, s Köves ezzel borzasztó rossz képet fest az egész magyarországi zsidóságról” – tette hozzá Heisler.

Lapunk megkereste az ügyben Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is, aki a következőt nyilatkozta: „A Mazsihisz vezetőjének el kellene döntenie, hogy vagy tárgyalási úton, vagy a vallási joghatóság előtt áll-e készen egy több évtizedes, igazságtalan helyzet rendezésére, a vádaskodás és a fölösleges moralizálás helyett. Mint ahogy azt is el kellene döntenie, hogy ha egyszer azt nyilatkozza, hogy Isten létezésében bizonytalan, akkor miért tekinti becsületsértésnek, amikor valaki ezt az általa saját magáról tett állítást idézi.”

 

(Kiemelt kép: 168 Óra archív)

 

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.