Kinek inge a tanárok bérrendezése?
A tanárok bérrendezésének hiánya és az egyre gyorsabban pusztuló köznevelési rendszer ügye hónapok óta komoly megmozdulásokhoz vezet. Sztrájkoltak a tanárok, tüntetnek a diákok. A tanárok sztrájkjogának korlátozása után pedig gördülő polgári engedetlenségi akcióba kezdek a pedagógusok. Annak jártunk utána, vajon valóban függhet-e az uniós kifizetésektől a tanárok bérrendezése.
A bérrendezés mellett száz sebből vérző köznevelés az összeomlás szélén áll. A kormány narrációja szerint azért nem tudják a helyzetet megoldani, mert Brüsszel nem biztosított forrásokat ehhez. Az Európai Unió jogrendje azonban az oktatás finanszírozását tagállami feladatnak tekinti, vagyis az éves költségvetésből kell finanszírozni a szektort érintő költségeket.
Ebből a szempontból tehát nincs összefüggés az európai uniós kifizetések és a bérrendezések között.
Az az összefüggés azonban vitathatatlan, hogy amennyiben az Európai Unió forrásokat biztosít a nemzeti költségvetés más tételeire, akkor lehetőség van átcsoportosítani az oktatás fejlesztésére, akár a pedagógusok és a köznevelési munkát segítő szakemberek bérének rendezésére. Azonban ebből azt levezetni és kommunikálni, hogy azért nem sikerül a bérrendezés, mert Brüsszel nem biztosít forrást hozzá, politikai maszatolásnak tűnik. Ugyanis „Brüsszel” joggal gondolhatja azt, hogy az ellátórendszer (köztük a köznevelés) fenntartása a tagállami büdzsét terheli. Vajon mennyire komoly a kormányzati szándék a pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítő munkakörökben dolgozók bérrendezésére? Hiszen a tankerületek vezetői magas jutalmat kaptak, és egy másik szegmens, a katonák bérének emelését is sikerült a költségvetésből megoldani. Félreértés ne essék, jogosnak és szükségesnek találjuk a rendvédelmi munkakörben dolgozók bérének rendezését, de mindebből úgy tűnik, nem pénzügyi akadálya van annak, hogy a pedagógusok tisztességes bérért dolgozhassanak.
Most akkor Brüsszeltől függ a tanárok bére vagy nem függ Brüsszeltől?
A magyar kormány létrehozta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszt (EFOP Plusz), amelynek elsődleges célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.
„Az EFOP Plusz öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában, ezek az egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális és gyermekvédelmi, valamint család- és ifjúságpolitika, így az Európai Unió által, a 2021-2027 közötti időszakra meghatározott szakpolitikai célkitűzések közül a szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtéséhez kíván hozzájárulni a szociális jogok európai pillérében foglaltak figyelembevételével.” Magyarul a kormány létrehozott egy programot, amely általánosabb célok megvalósítására hivatott, és amely pályázat sikeressége esetén akár jelentheti is a tanárok bérének rendezését. Tehát nem közvetlenül a köznevelési rendszer felzárkóztatására nyújtottak be pályázatot az Európai Unió felé, hanem általános célok közé illesztették be – ha úgy tetszik – a pedagógusok bérfejlesztését. Méghozzá a program szerint differenciált bérrendezésre nyílna lehetőség, mert a leszakadó térségekben dolgozó pedagógusok munkáját az általános bérkompenzációnál jobban elismernék.
A „XXI. századi köznevelés” finanszírozására szánt forráskeret, 54,4 milliárd forint, míg a „pedagógus életpályamodell”-re 433,34 milliárd forintnyi forrást különít el a program. Céljuknak tekintik, hogy ösztönözzék a pedagóguspályán maradást, valamint, hogy a méltányos oktatáshoz történő hozzáférést erősítsék, az esélyteremtő, illetve deszegregációs célú oktatásszervezést támogassák.
De ha ennyire prioritást élvező célokról beszélünk, miért nem lép a kormány a tettek mezejére?
„Szó nincs arról, hogy a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő szakemberek bérrendezése az Európai Uniós forrásoktól függene. Mindenekelőtt erre kellene költenie a kormánynak, nem presztízs-beruházásokra, de ezt a kormány pontosan tudja is. Amikor Orbán Szingapúrban megdicséri a szingapúri vezetést, hogy egy írni-olvasni nem tudó társadalmat úgy felfejlesztettek, hogy humán tőkéjük megerősödött, vagy amikor a 2006-os választás idején Baló György kérdésére Orbán Viktor részletesen fejtegeti, hogy Magyarországnak a humán tőkére kell költeni, akkor azt kell gondolnunk, hogy itt a kormányzati akarat az, amely nem akar a jövő GDP-jébe, az oktatásba befektetni. Jelenleg nincs oktatási miniszter, az oktatásügy több minisztérium között van feldarabolva – fogalmazza meg Pogátsa Zoltán közgazdász, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. augusztus 10., 09:11
Az Orbán-kormány hirtelen rájött az évtizedes gondokra, és elismerte, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a tanárok fizetése az Unióban.
Itthon
2022. július 17., 21:36
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levlben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben ugyanolyan arányú béremelést követelnek a közoktatásban dolgozóknak, mint amilyet a rendvédelmisek kapnak.
Itthon
2022. augusztus 3., 16:15
2006 óta nem jelentkeztek olyan kevesen óvodapedagógusnak, mint idén.
Ha csak a rideg mutatókat nézzük, akkor is egyértelműen látszik, hogy a Medgyessy-kormány idején végrehajtott nagyarányú pedagógus bérfejlesztés után sokan tértek vissza a pályára. Az is beszédes mutató, hogy az első Orbán-kormány idején konzekvensen nőtt az oktatásra fordított összeg.
„Egy ország, amely szabadságharcot vív, fejlődési pályára akar állni, nem tudja megfizetni a tanárait? Ez lehetetlen. Van egy olyan koncepció, amely szerint az erős oktatási rendszerben megerősödik a kritikát megfogalmazni képes középosztály, és kényelmesebb bizonytalanságban tartani ezt a társadalmi réteget. Még a vészhelyzet sem zárja ki ugyanis azt, hogy a humán erőforrásba befektessen az állam – tette hozzá Pogátsa.
(Kiemelt kép: Pedagógusjelöltek a pedagógusokért – Szolidaritási demonstráció az Emberi Erőforrásook Minisztériuma előtt. Budapest, 2022. március 16. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu)
