Hirtelen ráébredt a kormány, hogy nevetségesen alacsony a tanárok fizetése

Az Orbán-kormány hirtelen rájött az évtizedes gondokra, és elismerte, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a tanárok fizetése az Unióban.

2022. augusztus 10., 09:11

Szerző:

Az Orbán-kormány célja, hogy 2028-ra a tanárok fizetése, pontosabban az átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig – derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából, amit a Népszava közölt. 

Vagyis – ha az erre szánt pénzeket megkapja Magyarország – az eddigiektől eltérően inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre.

Sokba fog kerülni

A pedagógus életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának.

A kormányzati program meglehetősen elkeserítő képet fest a magyar pedagógusok jelenlegi helyzetéről. Elismerték, amire az érdekvédelmi szervezetek már éve óta figyelmeztetnek: a magyarországi pedagógusok kereseti helyzete számottevően elmarad az európai átlagtól, átlagbérük 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU és az OECD országok esetében 80-90 százalék.

 
(PDSZ tüntetés az emmi előtt 2022 június 11-én. / Fotó: PDSZ Facebook)

Belátták továbbá, hogy az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, véleménye szerint a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026-ig kellene teljesíteni, és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani, különben „alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad.”

(Kiemelt kép: Tanítónő beszél a diákokhoz a Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Általános Iskola 1.b osztályában Nyíregyházán a tanévnyitó napján, 2021. szeptember 1-jén. Fotó: Balázs Attila / MTI)