Időjárás: egyre melegebb és csapadékosabb idő vár ránk

Csütörtök estig a Kárpát-medence időjárását egyre melegebb levegő alakítja, de egy peremhullám hatására helyenként kisebb csapadék előfordulhat.

2024. április 3., 16:13

Szerző:

Markáns ciklon örvénylik helyenként kiadós csapadékot is magával hozva a balti államoktól keletre, előoldalán kedden még nyáriasan meleg idő volt Európa délkeleti, keleti részein, még Fehéroroszországban is többfelé 25 fok fölött alakultak a csúcsértékek, de a Fekete- és Égei-tenger partvidékén nem voltak ritkák a 30 fokos maximumok sem – közölte a Hungaromet.hu.

E ciklon hátoldalán érdemben hűvösebb levegő áramlik Közép-Európa fölé, de a délutáni csúcsértékek így a sokévi átlag körül alakulnak.
Eközben ugyancsak ciklon és frontzónája alakítja a nyugat-európai partvidék időjárását, itt is többfelé esik az eső, záporeső.

Anticiklonális hatások a Földközi-tenger középső medencéjében és a Skandináv-félsziget északi felén érvényesülnek, utóbbi tájakon még mindig zord az idő, előfordulnak -10 fok közeli csúcsértékek is.

Csütörtök estig a Kárpát-medence időjárását egyre melegebb levegő alakítja, de egy peremhullám hatására helyenként kisebb csapadék előfordulhat.

A változóan felhős ég mellett többórás napsütés valószínű, napközben továbbra is helyenként lehet kisebb csapadék. Estétől azonban északnyugat felől ismét beborul az ég, és késő estétől az északi megyékben akár több helyen is eleredhet az eső.

Csütörtökön a nyugati szelet inkább már csak élénk széllökések kísérhetik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok között alakul.

Sorra dőltek meg a melegrekordok április 1-jén

Keményen indult az áprlis: hétfőn is folytatódott ugyanis a meleg levegő beáramlása délies irányból a Kárpát-medencébe, a szokatlanul nyárias időben több melegrekord is megdőlt

Így megdőlt a hajnali országos melegrekord, Jászszentlászlón ugyanis csupán 17,4 Celsius-fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekordérték 15,4 fok volt, amit 1989-ben Lentiben mértek.

Hozzátették, hétfő délután sokfelé alakult 25 fok felett a csúcshőmérséklet, sőt Kelebián egészen 30,2 fokig emelkedett, amivel megdőlt az országos napi melegrekord. Ezelőtt a Körmenden 1989-ben rögzített 27,7 fokos hőmérséklet volt a csúcstartó.

Klímaváltozás: az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet.

Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti.

A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot - tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat.

Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Agrármérnök: nem lesz mit ennünk

„Ha a mezőgazdaság nem alkalmazkodik nagyon gyorsan a klímaváltozáshoz, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás”– állítja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon” – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A magyar burgonya veszélyben van, a baracktól lassan elbúcsúzhatunk. A mezőgazdaság nem siet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, márpedig azonnali és teljes struktúraváltás kell: más növényfajtákat kell termelni, gyökeresen más technológiákat alkalmazni, máskülönben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nem lesz mit ennünk – írja a 24.hu.

 (Fotó: met.hu.)

Új és részletes adatsorokat közölt a KSH a nyugdíjakról, és nyugdíjasokról. Ezek szerint nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült 2024 elején, a jogosultak 76%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott – írja a statisztikai hivatal alapján a Portfolio.