Sorra dőltek meg a melegrekordok április 1-jén

Április 1-jén, hétfőn is folytatódott a meleg levegő beáramlása délies irányból a Kárpát-medencébe, a szokatlanul nyárias időben több melegrekord is megdőlt - közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján kedden.

2024. április 2., 13:30

Szerző:

Azt írták: hétfőn megdőlt a hajnali országos melegrekord, Jászszentlászlón ugyanis csupán 17,4 Celsius-fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekordérték 15,4 fok volt, amit 1989-ben Lentiben mértek.

Hozzátették, hétfő délután sokfelé alakult 25 fok felett a csúcshőmérséklet, sőt Kelebián egészen 30,2 fokig emelkedett, amivel megdőlt az országos napi melegrekord. Ezelőtt a Körmenden 1989-ben rögzített 27,7 fokos hőmérséklet volt a csúcstartó.

A fővárosban Ferihegyen hétfő hajnalban 16,2 fokot mértek, ezzel új napi fővárosi hajnali melegrekord született. Ez 3 fokkal magasabb az előzőnél, a 2016-ban Lágymányoson mért 13,2 foknál.

A legmelegebb órákban Újpesten 28,1 fokot mértek, ez új fővárosi napi melegrekord. Ezzel Újpest a saját, 2021-ben ugyanezen a napon rögzített, 26,1 fokos napi legmagasabb maximumhőmérsékleti szélsőértékét szárnyalta túl.

A Facebook-oldalán a HungaroMet Zrt. még hétfőn, az előzetes adatok alapján azt írta, ha hitelesítik a Kelebián mért 30,2 fokos rekordot, akkor a mérések kezdete óta a rendelkezésre álló, hitelesített adatok alapján 2024. április 1-je válik minden idők legkorábbi hőségnapjává az országban. Eddig a legkorábban 1939. április 8-án, Szegeden haladta meg a 30,0 fokot a hőmérséklet.

Arról is írtak, hogy tavaly Tiszaalpáron október 20-án mértek 30,3 fokot, vagyis "hőségnapot", amikor a csúcshőmérséklet meghaladta a 30 fokot, így a legkésőbbi és legkorábbi hőségnap között mindössze 164 nap telt el.

Klímaváltozás: az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet.

Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti.

A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot - tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat.

Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Agrármérnök: nem lesz mit ennünk

„Ha a mezőgazdaság nem alkalmazkodik nagyon gyorsan a klímaváltozáshoz, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás”– állítja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon” – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A magyar burgonya veszélyben van, a baracktól lassan elbúcsúzhatunk. A mezőgazdaság nem siet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, márpedig azonnali és teljes struktúraváltás kell: más növényfajtákat kell termelni, gyökeresen más technológiákat alkalmazni, máskülönben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nem lesz mit ennünk – írja a 24.hu.

(Fotó: 168.hu)