Így rúgta ránk a klímaváltozás az ajtót – a március is melegrekordokkal indul
Melegrekordokkal indult a március is: megdőlt az országos és fővárosi hajnali melegrekord pénteken - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján szombaton.
Azt írták: a meteorológiai tavasz beköszöntével, pénteken sem szakadt meg a melegrekordok sora.
Tatabánya Dózsakert meteorológiai állomáson 10,7 Celsius-fokot mértek péntek reggel, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos hajnali melegrekord. A rekord az 1994-ben Lentiben, illetve Marcaliban rögzített 10,5 fokos napi rekordot szárnyalta túl – írták.
Hozzátették: Budapesten szintén rekordenyhe volt az éjszaka, Lágymányoson csupán 10,2 fokig hűlt a levegő, és ezzel a fővárosban is megdőlt a napi legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja. A korábbi csúcstartó - 2019-ben mért 9,9 fokos minimumértékével – ugyancsak Lágymányos volt – jegyezték meg.
A napi melegrekord februárban többször is megdőlt
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. február 28., 12:25
Újabb melegrekord dőlt meg hazánkban és folytatódik a tavaszias idő.
Itthon
2024. február 13., 16:36
Nyolc nap alatt 14 melegrekord dőlt meg február elején, de ennek a sorozatnak egyelőre úgy látszik vége: pár fokkal hűvösebb levegő áramlik fölénk erős északias széllel.
Itthon
2024. február 11., 11:40
Február 10-én is folytatódott a rendkívül meleg időjárás, ismét több melegrekord dőlt meg.
Ahogyan arról beszámoltunk, februárban is sorra dőltek a melegrekordok.
2024. február 6-án Budapest Újpest állomáson 17,8 fokos hőmérsékletet mértek, mely új legmagasabb napi maximumhőmérsékleti rekord a fővárosban. A korábbi rekord 17,4 fok volt, melyet Budapest Lágymányos állomáson, 2004-ben mértek.
Február 10-én is folytatódott a rendkívül meleg időjárás, ismét több melegrekord dőlt meg. Szeged külterületén 20,2 fokos maximum hőmérsékletet mértek, amely 1 fokkal haladta meg Ásotthalom 1958-ban mért 19,2 fokos napi rekordját. Aznap az éjszaka is igen meleg volt, Kiskunmajsán mindössze 12,8 fokig hűlt le a levegő, ez csaknem 5 fokkal több Babócsa 2020-ban regisztrált 8,2 fokos legmagasabb napi minimum hőmérsékleti rekordjánál.
Szintén február 10-én Újpesten 18,4 fokot mértek a legmelegebb órákban. Ez több mint 2 fokkal volt magasabb Lágymányos 2020-ban feljegyzett 16,3 fokos napi maximum rekordjától. Itt is szokatlanul enyhe volt az éjjel, Ferihegyen és Pestszentlőrincen is csupán 9,9 fokig csökkent a levegő hőmérséklete, amelyek szintén napi legmagasabb minimum hőmérsékleti rekordok. A korábbi rekord 7 fok volt, amelyet Budapest Országút állomáson mértek 1966-ban.
Álmos az esős időben? Nem véletlen!
Az időjárás nemcsak a környezetünkre van hatással, hanem a testünkre is. Amikor úgy érezzük, bármennyit is aludtunk, legszívesebben visszabújnánk az ágyba vagy váratlan fejfájás jelentkezik, előfordulhat, hogy frontok állnak a háttérben – írtuk korábban.
Az orvosmeteorológiában a front egy olyan időjárási jelenséget jelöl, amikor két légtömeg találkozik. Ezek a légtömegek általában különböző hőmérsékletűek, páratartalmúak és sűrűségűek, és amikor összeérnek kialakulnak a frontok. Fejfájás, fáradtság, dekoncentráltság, hogy csak a leggyakoribb nehézségeket soroljuk, melyek mind az időjárás számlájára írhatók.
Közismert tény, hogy a napfénnyel érkező UV-sugarak a szerotonin nevű hormont szabadítják fel a szervezetben, miközben a tobozmirigy csökkenti a melatonintermelést. A szerotonin, amelyet gyakran boldogsághormonnak is neveznek, felelős az éberségért és az emelkedett hangulatért, míg a melatonint a szervezet az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozására használja fel azáltal, hogy többet termel az alváshoz és kevesebbet az ébren maradáshoz. Ám esős időben a nap elbújik a felhők mögé, így az UV-sugarak is korlátozottan jutnak el hozzánk.
Felhős, esős időben a szervezetünkben hasonló folyamatok indulnak el, mint este, amikor lemegy a nap. A szerotonintermelés alábbhagy, míg a melatoninszint megemelkedik, ennek hatására pedig elálmosodunk.
Emellett esős időben a páratartalom is megnő, ami miatt a szervezetnek keményebben kell dolgoznia a stabil belső hőmérséklet fenntartása érdekében. Ez a túlmunka is kifáraszthatja, ami miatt úgy érezzük, esős napokon sokkal kevesebb az energiánk – írja a HáziPatika.
Az álmosságra kisebb mértékben ugyan, de a légköri nyomás is hatással lehet. A viharokat általában alacsonyabb nyomás kíséri, ami csökkenti a levegő oxigénszintjét, ez pedig szintén a szervezet belassulását, kímélő üzemmódba állását eredményezi.
(Kiemelt kép: Bazsó Bálint/168.hu)
