Horror: Elpusztíthatatlan húsevő féreg lepte el Magyarországot

Két húsevő féregfajt találtak hazánkban, mindkettő idegenhonos és komoly károkat képesek okozni. A húsevő féreg ráadásul olyan, mint a tarack: minden felvagdosott darabból új egyed jön létre.

2024. február 2., 11:12

Szerző:

húsevő féreg az emberre ugyan nem jelentenek veszélyt, ám a talaj legértékesebb élőlényei között számon tartott földigilisztákat és csigákat zsákmányolják, ivartalan szaporodásuk pedig felér egy szuperképességgel – írja a 24.hu. Dr. Lazányi Eszter biológus a lapnak azt mondta: 

„Mindkét most megtalált féreg ragadozó életmódot folytat, és képesek arra, hogyha a testüket felvagdossuk, minden darabból új egyed jöjjön létre. Sőt, egyikük önmagát is ketté tudja szakítani.”

A hihetetlen mértékűre növekedett globális áru- és személyforgalom korábban elképzelhetetlen vándorlási útvonalakat nyitott meg az élőlények számára. A behurcolt fajok megjelenése soha nem üdvözlendő, mert, ha megtelepszenek új hazájukban, még a legenyhébb esetben is konkurenciaként jelennek meg adott élőhelyeken. Sokszor rendkívül káros invázióba kezdenek, és kiszorítják, felfalják az őshonos fajokat, szélsőséges esetben ki is pusztíthatják őket. Némelyek közvetlenül az embert is fenyegetik, Magyarországon gondoljunk csak a veszélyes kórokozók vektorának számító tigrisszúnyogra, koreai szúnyogra, ázsiai bozótszúnyogra vagy a gyors, áldozatát üldözni képes Hyalomma kullancsokra.

Tavaly nyáron bukott le a húsevő féreg

Tavaly nyáron két eddig ismeretlen szárazföldi laposférget azonosítottak a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az erről szóló tanulmány a napokban látott napvilágot a Zootaxa című tudományos folyóiratban. A 24.hu Lazányi Esztert, az MTM munkatársát és Dr. Páll-Gergely Barnát, a NÖVI tudományos főmunkatársát, a kutatás vezetőit kérdezte a részletekről.

A tanulmány megjelenéséig Magyarországon hivatalosan nem élt egyetlen szárazföldi laposféreg sem, azonban összesen 17 édesvízi planáriafajról volt tudomásunk. Utóbbiak rendszertanilag két, úgynevezett főcsaládba sorolhatók, ezek egyikébe tartozik a most Magyarországon megjelent két faj is – a szárazföldi planáriáknak vannak tehát távoli őshonos rokonai, azonban életmódjuk teljesen más, mint a hazai laposférgeké. A sokkal veszélyesebbnek tűnő Obama nungara fajjal kapcsolatban Dr. Páll-Gergely Barna azt mondja, „a Brazíliában őslakos tupik nyelvén az oba levelet, a ma állatot jelent: a féreg alakja leginkább a fűzfa leveléhez hasonlít. Magyar névnek az obama-férget javasoltuk a tanulmányban.”Teste puha, lapos, a barna számos árnyalatában játszhat egészen a feketéig, márványosan mintázott, a hazánkban talált példányok testhossza 6–7 centiméter, szélessége fél centi volt. Az állat szája a teste nagyjából egyharmadánál van, és nehéz megállapítani, melyik az eleje és a vége, pontosabban még ahhoz is bizonyos tapasztalat, szakértelem kell, hogy az ember megtalálja a fejét. Dél-Amerikában, Brazília és Argentína területén őshonos, genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy az európai populációk (köztük a magyar is) az utóbbi országból származnak.

Ragadozó, étlapján giliszták és csigák szerepelnek. Meglehetősen hatékony vadász. „Nemcsak a talajon kutat, hanem bemászik a giliszták járataiba is, és, ha rábukkan a zsákmányra, komótosan magába tömi: mintha egy szál spagetti tűnne el a teste »közepén«” – mondja Dr. Lazányi Eszter.

A behurcolt fajokra általánosságban igaz, hogy új hazájukban nem feltétlenül ugyanúgy viselkednek, mint „otthon”. Ezért jelenleg nem tudjuk, hogy az európai állomány mennyire falánk, ám a gilisztákra és csigákra specializálódott étrend önmagában nyugtalanító. A talaj, mint életközösség ugyanis a földi biodiverzitás 25 százalékát rejti, jó állapota elsődleges fontosságú a növények, köztük a mezőgazdasági és kertkultúrák számára is.

Kár eltaposni, azzal csak szaporodik

Az obama féreg izonyíthatóan eredeti élőhelyén kívül, így a magyarországi körülmények között is képes ivaros szaporodásra. Az ivarérett példányok kokonoknak nevezett szaporítóképleteket raknak le, amelyek rendkívül ellenállók a külső környezeti tényezőknek a hőmérséklet-ingadozástól a csapadék- és páraviszonyokig. Emiatt ha a keményebb tél esetleg el is pusztítja az állatot, a kokonok megfelelő védelmet nyújtanak tavaszig a következő generációnak. Így aztán nemcsak túlél – sőt, bizonyítottan túlél és szaporodik – hazánkban, hanem akár komoly egyedszámot is létrehozhat.

Mivel minden egyes darabja képes regenerálódni és önálló szervrendszert létrehozni, így felesleges eltaposni: biztosan több olyan rész is megmarad belőle, amely aztán önálló életre kel.

A kalapácsfejú féreg önmagát is szétszakítja a szaporodáshoz

A módszert azonban az obama-féregnél is mesteribb szintre fejlesztette a másik jövevény laposféreg, a Diversibipalium multilineatum (magyar névnek a kalapácsfejű férget javasolják a kutatók). Testhossza meghaladja a 20 centimétert, hazánkban 27 centis példányokat is találtak, vastagsága három milliméter. Az ásószerű, két szimmetrikus kinövésből és az elkeskenyedő nyakból esetében jól azonosítható az „eleje”, külalakra Lazányi Eszter szavaival „csodaszép”. 

Japánban írták le először, életmódja nagyjából megegyezik az obamáéval, gilisztákra és csigákra szakosodott ragadozó, ám szerencsére nem érzi jól magát a hazai környezetben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jelen tudásunk szerint képtelen ivaros szaporodásra, csakhogy nem véletlenül neveztük az ivartalan szaporodás mesterének:

saját magát képes „kettévágni”, vagyis az állat időnként megduplázza önmagát.

Jó hír azonban, hogy az eddigi tapasztalat szerint nem bírja a magyar klímát, pontosabban az alacsony páratartalmat. Az eddig megtalált kalapácsfejű férgek 90 százaléka üvegházban lapult, és csak a maradék 10 százalék bukkant elő az üvegházak környékéről a növények szabadba kihelyezése után. Ezzel szemben az obama-féregből 1–2 példány egész nyáron szinte mindennapos jelenség volt, és sajnos már biztosan előkerült természetes környezetből is, legutóbb egy szombathelyi arborétumban találtak több példányt, sőt, kokonokat is.

Kertészetekből hurcolták szét az egész országban

Egy pécsi kertészet lelkiismeretes vezetője 2023 májusában a közösségi médiumok szakirányú csoportjaiban jelezte egy furcsa féreg megjelenését, így találtak rá a szakemberek az első obama-féregre Magyarországon. A tanulmány elkészítésének idején, nyáron még több mint 100 egyed került elő ugyanonnan, majd szeptemberben megvolt egy budapesti és az említett szombathelyi észlelés is. Páll-Gergely Barna szerint már az egész ország fertőzött.

Megölni ezeket a férgeket csak forró vizes fürdővel vagy fagyasztással lehet.

(Kiemelt képünk: a kalapácsfejű féreg. Fotó: Jean-Lou Justine​, Leigh Winsor, Delphine Gey via Wikipédia)