Gyermekotthoni szigor: így nem sok értelme van

A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint nem sok értelme van annak a pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, amelyet a kabinet a gyermekotthoni vezetővé váláshoz követel meg.

2024. március 2., 08:09

Szerző:

A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a jövőben a gyermekvédelmi intézmény-vezetők kinevezését pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötik. Egy gyermekotthont működtető intézmény-, nevelőszülői hálózatot működtető intézmény-, nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, illetve javítóintézet igazgatója az lehet, aki hozzájárul a pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ott alkalmas minősítést kap, és a területért felelős minisztériumok honlapján közzétett vezetői kompetenciáknak megfelel.

Hoyer Mária szerint a rendelet megfogalmazása általános, több kifejezés pontosítása hiányzik. Nem tudni például, mit ért a rendelet alkotója szexuális deviancia alatt, a pszichiátriai betegségtan ugyanis nem alkalmazza ezt a kifejezést.

– Szemfényvesztés, látszatintézkedés – ezt már Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus mondta a Népszavának. Utalt Lázár János építési és közlekedési miniszter szavaira, aki előző nap arról beszélt, hogy meg kell vitatni, vezethetnek-e gyermekvédelmi intézményt homoszexuálisok. Szigeti Ildikó szerint az új rendelkezést valójában ezért született. Mint mondta, a homoszexualitás nem a pedofilia szinonimája (erről Ungár Péter is beszélt Lázár János szavaira reagálva), a pedofília pedig nem mutatható ki kérdőívvel, vagy teszttel. 

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint sem a friss rendeletben leírt megoldás hoz áttörést a sok és mély problémákkal küzdő gyermekvédelemben. Megjegyezte: a nevelőszülőknél nagyon régóta végeznek alkalmassági vizsgálatot, ez fontos, van ebben gyakorlat és tapasztalat. Nem ördögtől való, ha hasonló teszteken átesnek a vezetők is, az már már kérdés, hogy ez-e a legfontosabb lépés. Egyetlen szűrés sem jelent száz százalékos biztonságot, legfeljebb klinikai eltéréseket (eseteket), személyiségzavarokat képes jelezni. A bántalmazást így nem lehet kizárni, a jelzőrendszer jó működése és folyamatos fejlesztése az elsődleges feltétel. Megjegyezte azt is: egy intézményvezető ritkán találkozik a gyerekekkel, vannak, akik több tíz (esetenként száz) kilométerre vannak az általuk irányított lakásotthontól. 

Egy korábban gyermekotthont vezető szakember, aki már otthagyta a rendszert, azt mondta, végtelenül elszomorítja, ami történik. Az érdemi lépés az lenne, ha a kormány elkezdene beszélgetni a szakma képviselőivel. Nem csak a neki kedves szervezetekkel – mondta –, hanem minél szélesebb körben. Volt kollégáitól azt hallja, a kegyelmi botrány óta félelemben élnek, rettegnek a dolgozók. Különféle ellenőrzésekre számíthatnak, hogy aztán azok alapján újabb és újabb törvénymódosításokat kreáljon a kormány. De pénz és szakemberek nélkül azokat éppen úgy nem lehet majd betartani, mint a jelenlegi jogszabályokat – tette hozzá.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Karl-Josef Hildenbrand / DPA / AFP)