Szakcsi Lakatos Béla Gyurcsányéktól átvette a díjat, Józsefvárostól már nem

Filippov Gábor szerint a zenész esete jól példázza, hogy a politikai megosztottság már a mindennapi életet akadályozza. Nem érti, a híres zenész a Gyurcsány-kormány idején mi alapján fogadta el a Kossuth-díját. 

2021. november 12., 10:42

Szerző:

„Szakcsi Lakatos Béla esete nagyon jó példája annak, hogy a politikai megosztottságnak van egy egészséges  és egy egészségtelen mértéke” – jelentette ki Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet politológusa Fiala János KeLjfeLjancsi című műsorának péntek reggeli adásában. 

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Szakcsi Lakatos Béla, a világhírű jazz-zongorista nem vette át a Józsefváros Díszpolgára címet arra hivatkozva, hogy nem akar a választások előtt a kiélezett politikai helyzet részesévé válni. Azt azonban hozzátette, a 2022-es választások után elfogadja a díjat, amennyiben azt újra neki ítélik. Filippov Gábor erre reagálva fejtette ki, mit gondol a magyar politika szekértáborokra osztottságáról. 

„Akkor van probléma, ha a megosztottsághoz való viszony a politikai rendszer legitimitását, a demokrácia normális működését és a hétköznapi életet is akadályozza”

– magyarázta. Szerinte Szakcsi Lakatos Béla esete pontosan arra jó példa, amikor már a mindennapi élet menetét hátráltatja a megosztottság, illetve az a félelem, hogy egy díj átvétele vajon milyen következményekkel járhat a későbbiekben. Párhuzamként megemlítette még az Amerikai Egyesült Államok választásait, amelyeknél szerinte az eredményt a vesztes oldal nagy része szinte sosem hajlandó elfogadni. Megjegyezte, a híres zongorista a Gyurcsány-kormány idején, 2005-ben kapott Kossuth-díjat, amely felveti azt a kérdést, akkoriban pontosan milyen megfontolások mentén döntött az átvétel mellett.

A  beszélgetésben szóba került még a Norvégiában frissen bevezetett szabály, miszerint az iskolai testnevelés órákon nem lehet majd kidobóst játszani, mert a gyakran kidobott emberek a későbbi felnőtt korukra kiható lelki sérüléseket szenvednek el. A politológus ezen a ponton azt fejtegette, hol van az a határ, ahol meg kell kímélni a gyereket valamitől, és mi az a negatív tapasztalat, amely viszont építi a személyiségét. Példaként Polcz Alaine A halál iskolája című könyvét hozta fel, amely a modern városi ember halálhoz való viszonyáról és a feldolgozási rítusok kellemetlenné válásáról szól. 

„Nem mindegy, hogy amikor megpróbálsz megvédeni valakit valamitől, azzal mit okozol benne. Ez attól függ, melyik trauma építő, melyik személyiségromboló hatású” 

– értekezett Filippov Gábor a könyv témájával és apja történetével kapcsolatban, akit nagyapja távol tartott a saját halálától. Elmesélte, hogy édesapját a szülei elküldték egy táborba, amíg saját apja haldoklott, sőt annak temetésén sem vehetett részt. Úgy látja, ez komoly személyiségfejlődési változásokat okozott az édesapjában, aki azóta is képtelen temetéseken megjelenni. Mint mondta, érdekesnek tartja, hogy a haláltól és az elmúlástól a mai nyugati ember ilyen mértékben távol tartja saját gyermekeit, pedig „az évszázadokon át kialakult elengedési rítusok és a feldolgozási folyamat része a fájdalom”.

 (Kiemelt kép:Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a Mandoki Soulmates zenekari próbáján a budapesti Bem Klubban 2021. augusztus 16-án. Fotó: Balogh Zoltán MTI)

Itt a javaslat, a gyógyszertárak dobozonként akár 120 forintos áremelkedést akarnak. Amikor 50 forint egy zsömle, 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor a javasolt modell szerinti áremelés a tűréshatáron belül van – állítják.