Egészségpénztárak – ezért menekülnek a magyarok az állami egészségügyből
Aki tehet, hátat fordít az állami egészségügynek, és keresi a magánorvosi ellátásokat. Tovább híznak az egészségpénztárak.
Hasítanak az egészségpénztárak. A befizetések csúcsra járnak, és a felhasználásuk is megváltozott. Már nem a gyógyszertárakban, hanem a magánegészségügyben költik el a legtöbb pénzt a tagok – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Aki teheti, hátat fordít az állami egészségügynek, és keresi a magánorvosi ellátásokat – egyebek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent adataiból. Az idei első félévben 31 ezerrel nőtt az önsegélyező- és egészségpénztárak taglétszáma, amely most már meghaladja az 1,155 milliót. Ezek a pénztárak jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy különféle egészségügyi termékeket és szolgáltatásokat adókedvezménnyel támogatva vegyenek igénybe a tagok és közeli hozzátartozóik, emellett pedig számos önsegélyező szolgáltatást is nyújthatnak.
Rekordot döntő díjbevételek
33,6 milliárddal nőtt az egészségpénztárak tagdíjbevétele
Az, hogy mennyire próbálnak áttérni a magyarok a magánellátásokra, jól mutatja, hogy az egészségpénztárak első féléves tagdíjbevétele 33,6 milliárd forintra ugrott, ami 25 százalékkal több a tavalyinál. A munkavállalók egyéni befizetései több mint 27, a munkáltatói befizetések csaknem 14 százalékkal nőttek 2023-hoz képest. A második félév pedig várhatóan még erősebb lesz, az elmúlt években ugyanis a július-decemberi időszakban jellemzően másfélszer annyi tagdíj folyt be ezekbe a kasszákban, mint az év első hat hónapjában.
Ennek nyilván adóoptimalizálási okai voltak, az év végéig elkönyvelt befizetésekre lehet ugyanis visszaigényelni a következő év tavaszán a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos szja-visszatérítést. Az idén hat hónap alatt 15,85 milliárd forintot utalt vissza a NAV a pénztártagok számláira, 17 százalékkal többet, mint tavaly.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 13., 10:50
A magánegészségügyben nincs várólista, viszont mélyen a zsebbe kell nyúlnia a betegnek.
Itthon
2023. október 26., 13:59
A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB. Szóvivőjük szerint nagyon kevés szolgáltatást veszünk igénybe az egészség-önsegélyező pénztárakon, biztosítókon vagy munkáltatókon keresztül.
Itthon
2023. október 11., 18:59
Nem csak az államilag fenntartott kórházakban és közgyógyellátásban kevesebb a beteg, de a magánegészségügyben is csökken az ellátottak száma. Rejtély, hogy hova tűnnek a betegek.
A pénztári alapok is szépen híznak, a félév végén már csaknem 90 milliárd forint volt a fedezeti alapban, amely a tagok egyéni számláinak az egyenlege. Egy átlagos pénztártagnak ez alapján 77,5 ezer forintja volt a számláján. Ez ugyan nem tűnik soknak, de az egészségpénztárakra jellemző, hogy a befizetett összeget viszonylag hamar el is költik a tagok.
Már nem a gyógyszer, hanem a magánorvosi ellátás áll az első helyen
A szolgáltatási kiadások listáját az egészségpénztárak 25 évvel ezelőtti indulása óta a gyógyszervásárlások vezették. A legtöbb pénzt a patikákban hagyták a tagok, bár fokozatosan zárkózott fel értékben a “társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése” kategória, vagyis a magánorvosi ellátás.
Az idén az első félévben történt meg először, hogy a legnagyobb értékben már nem gyógyszerre, hanem magánorvosra költöttek a pénztártagok: több mint 18,43 milliárd forintot fordítottak erre, miközben gyógyszerre 18,26 milliárdot költöttek. A harmadik helyen a gyógyászati segédeszközök, például szemüvegek, hallókészülékek vásárlása áll, erre 6,7 milliárd forint ment el. A teljes egészségpénztári költés az idei első félévben 47,8 milliárd forint volt, ez a három szolgáltatás tette ki a tagok kiadásainak több mint a 90 százalékát.
Egyre többen fordulnak magánorvoshoz a legfrissebb kutatások szerint
Egy friss tanulmány szerint növekszik a magánorvosok iránti kereslet, mert egyre többen érzik úgy, az állami intézményekben nem jutnak hatékony segítséghez – számolt be róla júniusban az RTL.
A hosszú várólisták és a gyakran több hónapos várakozás egy-egy vizsgálatra sokakat arra ösztönöz, hogy valamilyen magánellátást vegyenek igénybe. Különösen azokat aggasztja, hogy csak nehezen és hosszú várakozással kapnak időpontot a vizsgálatokra, akiknél daganatos betegsége veszélye áll fenn.
A Digital Health Summit megbízásából készült el az a felmérés, amelyből kiderült, hogy az elmúlt fél évben emelkedett azok száma, akik magánorvoshoz fordultak. Összesen 500 ember vett részt a kutatásban, közel 40%-uk 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött a gyógyulására vagy állapotfelmérésére.
Arra is fény derült, hogy 10-ből 8-an kerestek fel valamilyen típusú magánrendelést az elmúlt időszakban, annak ellenére is, hogy az infláció és a fizetések vásárlóerejének csökkenése miatt ez ma már anyagilag is megterhelőbb, mint a korábbi években.
A magánorvosok szolgáltatásai több területre is kiterjednek
A kutatásból kiderült, hogy a legtöbben labor- vagy diagnosztikai vizsgálatokat végeztettek el, de a bőrgyógyászati, kardiológiai, fogászati, nőgyógyászati és urológiai vizsgálatokra és ellátásra is hatalmas volt az igény.
A magánegészségügyi szolgáltatásokat korábban sokan azért vették igénybe, hogy minél gyorsabban, általában napokon belül elvégezzék náluk a szükséges vizsgálatokat, ám a megnövekedett kereslet miatt sok helyen most már a magánorvosokhoz sem kapnak azonnal időpontot a páciensek, akár több hetes várakozással is számolni kell egyes vizsgálatok esetében.
A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Lancz Róbert elmondta, hogy a kutatással összhangban az ő tapasztalataik is azt mutatják, hogy minden magánegészségügyi szolgáltatóhoz többen fordulnak az elmúlt hónapokban.
„Minden szakterületen egyre gyakrabban fordulnak a magánegészségügyhöz. Értelemszerűen a leggyakrabban igénybe vett szakmák tekintetében nő intenzíven az igény.”
Hozzátette azt is, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók igyekeznek bővíteni a kapacitásukat a megnövekedett keresletre való tekintettel, illetve egyre több új szolgáltatás nyílik meg a betegek előtt, ennek ellenére várólisták alakulnak ki a magánorvosi ellátásban is. Ennek hátterében az állhat a szakember szerint, hogy a speciális területeken eleve kevés szakember dolgozik, illetve az is befolyásoló tényező, hogy egy-egy konkrét orvos iránt is nagy érdeklődés alakulhat ki.
Ennek ellenére a magánorvosi szektor árbevételei átlagosan ötödével nőttek, és ez a tendencia rövid távon a szakemberek szerint sem fog megváltozni. Ugyanakkor nem minden vizsgálattípus végezhető el a magánrendelőkben, ezek a helyszínek elsősorban a szűrő- és egyéb diagnosztikai vizsgálatok elvégzésében játszanak fontos szerepet, de például komolyabb műtétek elvégzésére általában nincs lehetőség. Éppen ezért a súlyos betegéggel küzdők a legtöbb esetben továbbra is csak az állami egészségügyi intézményekben juthatnak ellátáshoz.
(Kiemelt kép: KISBENEDEK ATTILA / AFPKISBENEDEK ATTILA / AFP)
