A magyar gyermekvédelem elbukott: több száz kórházban rekedt csecsemő vár jobb sorsra
A Népszava úgy értesült, hogy több száz csecsemő várja a kórházakban, hogy gondozásba vegyék, ám a gyermekvédelmi rendszer átalakítása óta még kevesebb a nevelőszülő, így a gyerekek a kórházakban rekednek.
Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”
A Gyermekjogi Civil Koalíció 2023-ban még arról írt, hogy 50–100 csecsemő várakozik több hónapig kórházi körülmények között, most a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére azt közölte: „Az utóbbi három hónap adatait figyelembe véve 280 és 300 közé tehető azoknak az elhagyott csecsemőknek a száma, akik kórházban vannak.”
A jogszabályok lehetővé teszik, hogy egészséges csecsemő maradjon kórházban, de ez árt a fejlődésüknek
„Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket” – ezzel kereste meg a lapot a kórház egyik dolgozója. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.
Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”, ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. július 23., 10:43
Milliárdokat költ a kormány a gyermekvédelmi intézményvezetők ellenőrzésére, ugyanakkor a gyerekekre csak aprópénz jut.
Itthon
2024. július 3., 10:14
A tegnap óta hatályos gyermekvédelmi törvény szerint az a gyermekvédelemben dolgozó szakember, aki nem felel meg a „kifogástalan életvitel” követelményének, jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és végkielégítésre sem lesz jogosult. Sokan inkább elhagyják a pályát, minthogy alávessék magukat a megalázó vizsgálatnak, mások pedig munkaügyi perre készülnek.
Ahhoz, hogy minden 12 éven aluli, állami gondoskodásban lévő gyerek családban élhessen, még legalább 2000 nevelőszülőre lenne szükség. Ám számuk nemhogy nőne, még csökken is. Az eddig dolgozó 5887 nevelőszülő közül az augusztusi adatok alapján 113-an már biztosan felhagynak hivatásukkal a kifogástalan életvitel ellenőrzése miatt. Ezt a szakma által erősen bírált vizsgálatot a kegyelmi botrány miatti politikai károk mérséklése miatt vezette be a kormány. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézményekben sem jobb a helyzet. Ott 4241-en dolgoztak, közülük 137-en tagadták meg a magánéletükben is vájkáló, kifogástalan életviteli adatlap kitöltését.
A szakemberek szerint az érintés hiánya miatt megrekednek a fejlődésben ezek a babák
A kórház biztosan mindent megtesz a kisbabák fizikai biztonságáért és az egészségi állapotukért, de a többi nem is az ő dolguk. Rendkívül súlyos gyermekjogi vétek, hogy csak azért hagynak kórházakban elhagyott babákat, mert nem tudnak másutt gondoskodni róluk – mondta az egri babák esetéről Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője a lapnak, aki közölte:
„Az érzelmi, értelmi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas és egyáltalán nem európai megoldás.”
(Kiemelt képünk illusztrácó. Fotó: Shutterstock)
