Szinte menekülnek a magyarok Budapestről – ez áll a háttérben
Budapest népességváltozásának iránya negatív irányú, azaz a jelenlegi ütem mellett 2051-re kiegyenlítődik a budapesti és az agglomerációs lakosságszám.
Budapest negatív spirálban van, ami a népességváltozást illeti. A jelenlegi ütem mellett 2051-re kiegyenlítődik a budapesti és az agglomerációs lakosságszám.
A Fővárosi Önkormányzat új kezdeményezése, az Otthon Budapesten adatai szerint a főváros 1990-ben 2 018 035 lakossal rendelkezett, ami 2021-re 1 706 851 főre csökkent. Míg 2051-re 1 527 000 főre csökkenhet. Ugyanez a vizsgálat az agglomerációban az alábbiak szerint alakult: 1990-ben 569 732, míg 2021-ben 902 896 fő élt a főváros közvetlen vonzáskörzetében, 2051-re 1 444 000 fős lakosságot prognosztizálnak
– írja cikkében az Index.
A portál szerint jól látható, hogy a főváros és az agglomeráció lakossága 2051-re összességében közel 3 millió fő lehet. A városiasodás folyamata tovább erősödhet, ezáltal még kritikusabb kérdés a lakhatási szegénység felszámolása és a megfelelő lakhatás biztosítás állami és piaci eszközökkel egyaránt. Jelenleg a budapesti – de általánosságban a teljes hazai – lakosság a megfizethetőségi deficitek mellett a biztonságérzet, a lakhatási biztonság hiányával szembesül. Márpedig a biztonságos lakhatás, a saját otthon mint bázis érzése továbbra is domináns honfitársaink körében, függetlenül az adott egyén vagy család társadalmi, jövedelmi helyzetétől.
A budapesti kerületek között jelentős eltérések mutatkoznak mind a várható élettartam, mind a szociális problémák tekintetében – mintha két külön kontinens feküdne a Duna két oldalán. Talán nem meglepő, hogy a várható élettartam a budai kerületekben a legmagasabb, míg a szociális problémák mérőszámai ezzel ellentétesen alakulnak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. június 22., 19:21
Kétmilliárd forint összegű közvetlen európai uniós forrást nyert el Budapest lakhatási programra.
Itthon
2024. április 17., 13:44
A Józsefvárosi Önkormányzat a sajtóból értesült, hogy egy törvénytervezet szerint ingatlanokat venne át az állam Józsefvárostól. Mintegy 500 ember lakhatása vált bizonytalanná, most haladékot kaptak a költözésre. Mutatjuk miért.
Gazdaság
2023. május 21., 09:22
Többféleképpen is felhasználható lakhatásra az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás, amelyhez állami támogatás formájában 20 százalékos adó-visszatérítés jár – hívta fel a figyelmet az ingatlan.com és a money.hu vasárnapi elemzésében.
Beszédes adat, hogy a budapesti várható élettartam öt évvel alacsonyabb a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest. Szintén nem okoz akkora meglepetést, hogy a VIII. kerületet sújtják leginkább a mindennapi életet negatívan befolyásoló szociális problémák, míg a budai kerületekben a legkevésbé.
Összességében azonban Budapest városában lakhatási válság van, aminek csökkentése érdekében szükség van a megfizethetőségre törekvő politikai szándékra. Ahogy az energiaszegénység visszaszorítása is elengedhetetlen – az ingatlanok megfelelő, hatékony fűtése-hűtése –, ami része a klímapolitika mindennapi életünket meghatározó aspektusainak kezelésének, hiszen az épületek nagy szeletet hasítanak ki a károsanyag-kibocsátási tortából.
Az Otthon Budapesten stratégiai program keretében 2029-ig – uniós forrásból – mintegy 21,8 milliárd forintot fordítanak olyan lakásügyi projektekre, mint többek között az energiaszegénység enyhítése a szilárd tüzelésű háztartások átállításával – ami a klímapolitikai intézkedések egyik legfontosabb eleme –, az önkormányzati lakásállomány felújítása, bővítése, lakásügynökségi modell kialakítása, valamint lakhatási garanciák kidolgozása.
A Budapesti Klímaügynökség pedig – többek között – 10 milliárd forintos panel- és társasház-felújítási programot indít. A revitalizációra égető szükség is van, hiszen a budapesti épületek összkárosanyag-kibocsátásának több mint harmadáért a lakóingatlanok felelősek.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: peter89ba / Pixabay)
