Lemondott az Országos Bírói Tanács elnöke
Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnökével szemben bizalmi szavazást tartottak, miután az általa vezetett testület elfogadta a kormány új igazságügyi reformját. Amivel kapcsolatban egyébként a bírók egy jelentős része éles kritikát fogalmazott meg.
Lemondott elnöki tisztségéről Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke a keddi rendkívüli ülésen, de az OBT-tagsága megmarad – értesült a Telex két különböző forrásból. A portál szerint Szabóról azután tartottak kedden bizalmi szavazást, hogy a kormány új igazságügyi reformja miatt a bírók egy része a függetlenségét félti, zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emleget. Egy kiszivárgott belső beszélgetésben ugyanis Szabó Péter kijelentette, hogy nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenségről pedig úgy fogalmazott, hogy lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.
Ebbe bukott meg a bírói szervezet elnöke
A Telex cikkében azt is felidézte, hogy a bíróságok szakmai felügyeletét végző OBT november 20-án elfogadta az igazságügyi minisztérium javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére. Ennek egy feltétele csupán az volt, hogy a bírói vezetőknek bele kellett menniük bizonyos szervezeti átalakításokba. Azaz hogy a bírók 70 éves korukig is fenntarthatnák a jogviszonyukat, és hogy 35 évre emelkedne az alsó korhatár a bírók kinevezésénél. A kormány elképzelései szerint így könnyebben pályázhatnának külsősök, mert a kinevezéseknél hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot.
A paktum elég meglepő volt, hiszen OBT korábban többször került konfliktusba az igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Országos Bírói Hivatallal, amit azért hozott létre a kormány 2011-ben, hogy növelje befolyását az igazságszolgáltatásban.
Az OBT amúgy megosztott volt a kormány terveivel kapcsolatban, és a 15 fős testület 14 választott tagja közül ugyanannyian ellenezték, mint ahányan támogatták a megállapodást. Utóbbi táborba tartozott az OBT volt elnöke is. Így végül Varga Zs. András, a Kúria elnökének szava döntött, aki hivatalból tagja az OBT-nek. Nem meglepő, hogy a Kúria elnöke támogatta a kormány ajánlatát, hiszen maga is aláírta a négyoldalú megállapodást.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. július 22., 14:39
Sulyok Tamás hivatala azt írta: nem áll módjában felkarolni az Országos Bírói Tanács kérését.
Itthon
2024. április 11., 17:04
A Szabad Európa információi szerint az elnökség és a testület egészének az OBT képviseletére vonatkozó jogosítványai közötti tisztázatlanságok miatt döntött így.
Ezért aggályos a kormány feltétele
S hogy miért aggályos a kormány által feltételként szabott terv? Mert az már önmagában is kikezdi a szervezet függetlenségét. A tiltakozó bírók azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenlenségét biztosító bérrendezés nem lehet alku tárgya, nem köthető semmilyen feltételhez.
A Telex cikke szerint szintén politikai nyomásgyakorlásra utal, hogy a megállapodás titokban és rohamtempóban készült. Ezen a ponton a lap idézi a hvg.hu információját, miszerint az OBT-tagok és a Magyar Bírói Egyesület is csupán két nappal a november 20-ra összehívott ülés előtt kapták meg a végleges tervezetet.
Végül az is aggodalomra adhat okot, hogy a megállapodás semmiben nem akadályozza meg abban a kormányt, hogy ezután olyan jogszabállyal álljon elő, amilyennel akar. Ezt gyakorlatilag Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is elismerte, amikor arról kérdezték, milyen jogi ereje van a megállapodásnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: marcinturosz / Pixabay)
