Új elnöke lett az Országos Bírói Tanácsnak
Szabó Pétert választották a Országos Bírói Tanács élére.
Győri bírót választottak az Országos Bírói Tanács élére, hiszen az előző bírói tanácsnak január 30-án járt le a hat évre szóló megbízatása – írta meg a 24.hu
Az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén elnökévé választotta dr. Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bíráját, elnökhelyettesévé dr. Varga Ritát, a Kaposvári Törvényszék polgári ügyszakos tanácselnökét, valamint sajtószóvivővé jelölte ki dr. Kovács Ildikót, a Szekszárdi Járásbíróság büntető ügyszakos bíráját – olvasható a testület közleményében.
Mint ahogy azt a 24.hu megírta az ülésen tanácskozási joggal jelen volt többek között Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal elnöke is.
Az Országos Bírói Tanács jogkörei tavaly bővültek nagymértékben, mivel a jogállamisági vitában a bírói hatalmi ág függetlensége érdekében a kormány több kérdésben engedett az Európai Bizottságnak – írta meg a lap.
Az új összetételű Országos Bírói Tanács
Dr. Sándor Zsuzsa cikke szerint, amit a 24. hu közölt, a tagokat nem a legdemokratikusabb úton választották meg. Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a mindennapjaikat, az életüket, a szabadságukat és a jogaikat alapvetően határozza meg, mennyire függetlenek a hazai bíróságok.
Ha Magyarország teljesíti az Európai Unió által meghatározott 27 jogállami „mérföldkövet”, akkor az EU által befagyasztott milliárdokhoz hozzájuthat. Az említett mérföldkövek közül négy a bíróságok függetlenségére vonatkoztak. Valószínűsíthető, hogy az új bírósági törvény csak azért született meg, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott pénzeket, bár számos rendelkezése előrelépésnek tekinthető, de nem szünteti meg az összes problémát.
A Országos Bíró Tanács testületnek az a feladata, hogy ellenőrizze a bíróság igazgatását, felügyelje a legfőbb igazgatási szerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének törvényességét.
A leköszönő OBT elnök, Matusik Tamás vezetése alatt a szervezet korábban kevesebb hatáskörrel rendelkezett, azonban minden alkotmányos eszközt felhasználtak annak érdekében, hogy megvédjék a bíróságok függetlenségét és védjék a szervezetet a politikai befolyástól. Két jelentős eredményük volt: nem kis részük volt abban, hogy a korábbi hivatali elnököt, a törvényeket rendszeresen áthágó Handó Tündét elmozdították a bírósági igazgatás éléről (a hatalom kénytelen volt alkotmánybíróvá „buktatni”), illetve komoly érdemük volt abban is, hogy megszülethessen a bírósági reform, hogy leleplezzék a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a szabálytalan kinevezési gyakorlatát – olvasható a cikkben.
(Kiemelt képünk: Fővárosi Törvényszék Markó utcai homlokzat. Fotó: Fővárosi Törvényszék.)
