Sulyok Tamás nem támogatja a bírói fizetések rendezésének ügyét
Sulyok Tamás hivatala azt írta: nem áll módjában felkarolni az Országos Bírói Tanács kérését.
Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult néhány hete az Országos Bírói Tanács, hogy karolja fel a bírói fizetések rendezésének ügyét, és kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap emelése érdekében, amely három éve változatlan.
Az OBT most megkapta az udvarias elutasítást Sulyok Tamás hivatalától, amely szerint az államfőnek „nem áll módjában felkarolni” az OBT kérését.
A hivatal kifejtette, hogy hiába rendelkezik törvényalkotási joggal a köztársasági elnök, e jog gyakorlására csak kivételes helyzetekben van lehetőség.
Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet.
–áll a levélben.
Mint írják, ezt támasztja alá „a rendszerváltoztatást követő alkotmányos gyakorlat: az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére, az ún. taxisblokáddal összefüggésben elkövetett egyes bűncselekmények miatti közkegyelem gyakorlását célozva. Az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányának egyik legfontosabb magyarázata, hogy a köztársasági elnök a benyújtást követően az Országgyűlésben nem tud önmagától többséget biztosítani a javaslata elfogadásához – érvelt Sulyok hivatala.
Az államfő hivatala szerint mindezek mellett azért is aggályos lenne törvénykezdeményezéssel élni, mert ebben az esetben közvetlen költségvetési hatással rendelkező ügyben gyakorolná.
Szerintük ugyanis a bírói illetményalap jelentős mértékben érintené a központi költségvetés helyzetét, bár az OBT számításai szerint egy 35 százalékos illetményemelés (amely a bírók mellett az igazságügyi alkalmazottakat is érinti) 30-35 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetésben elenyésző összegnek tűnik.
„Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni, és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni”
– hárította el az OBT javaslatát Sulyok hivatala.
(Fotó: Youtube)
