Egy magyar bíró az Európai Bizottsággal kényszeríttetné ki a rendes fizetést

Még a biztonsági őrök is jobban keresnek a bíróknál. Egy magyar bíró megelégelte ezt és lépett.

2024. július 15., 10:53

Szerző:

Egy magyar bíró az Európai Bizottsággal kényszeríttetné ki a rendes fizetést

Az Európai Bizottsággal és az Európai Bírósággal kényszeríttetné ki egy magyar bíró, hogy az igazságszolgáltatási dolgozók megfelelő javadalmazásban részesüljenek. Nevét vállalva nyilatkozott a 24.hu-nak.

Elege lett egy törvényszéki bírónak abból, hogy a harmadik éve nem emelkedtek a fizetések az igazságszolgáltatásban, ezért az Európai Bizottsághoz fordult panaszával. A panasz célja, hogy hatékony lépéseket sürgessen a magyar bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében figyelemmel arra, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi szabályozás elégtelensége miatt Magyarországon az uniós joggal ellentétes módon, tartósan és rendszerszinten sérül az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége – fogalmazott beadványában dr. Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója.

„A bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe, és jelenleg is döbbenettel nézi, ahogyan a bírósági szervezet teljes vezetése hasztalan próbál fellépni a jelenséggel szemben. Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az. Aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint főösszegű magyar költségvetésben éppen a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, az térjen magához – mondta lapnak Oláh Gaszton, aki arra számít, hogyha a kormány magától nem lép az ügyben, akkor az Európai Bizottság lépésére kénytelen lesz rendezni a problémát.

„Bárki beadhat panaszt az Európai Bizottságnál, ezért arra biztatom bíró és igazságügyi alkalmazott kollégáimat, de az ügyészeket és ügyészségi alkalmazottakat is, hogy akár az enyémmel azonos tartalommal, de maguk nyújtsanak be panaszt, mert minél többen vagyunk, annál nagyobb a súlya, jelentősebb a fellépésünk”

– tette hozzá.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Mint ismert: a rekordinfláció ellenére 2022 januárja óta nem nyúltak a bírói illetményalaphoz, ami miatt a fizetések a reálértékük több mint egyharmadát elvesztették. Ezért a bírósági alkalmazottak sorra hagyják ott a pályát. De a bíróknál is elindult az elvándorlás, mert még egy vagyonőrt is magasabb órabérrel vesznek fel a bíróságra, mint egy kezdő bírót, és vannak, akik vérplazmaadással kénytelenek kiegészíteni a keresetüket.

Oláh a panaszában a következő érveket sorolja fel, hogy a bírói és igazságügyi alkalmazotti bérekre vonatkozó jelenlegi törvényi szabályozás miért összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség elvével:

  • nem biztosít a bírói hivatás jelentőségéhez méltó javadalmazást a magyar bírák és igazságügyi alkalmazottak számára,
  • nem tartalmaz olyan korrekciós mechanizmust, amely garantálja a bírói és igazságügyi alkalmazotti fizetések reálértékének megőrzését,
  • nem biztosítja a bírói hatalmi ág elválasztását a másik két hatalmi ágtól, mert nem tartalmaz olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független,
  • önkényes beavatkozástól mentes, objektív és ellenőrizhető kritériumok alapján történő meghatározását,
  • és teljes egészében a végrehajtó és a törvényhozó hatalom politikai akaratától teszi függővé a bérek meghatározását.
  • Végül ellentétes a hatalmi ágak egyensúlyának követelményével, figyelemmel arra, hogy mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom képviselőihez képest számottevően alacsonyabb javadalmazást határoz meg a bírák számára.

– írja a lap.

Már 444 ezer forint a nettó átlagkereset

Az átlagkereset mellett pedig már 358 ezer forint a nettó keresetek mediánértéke.

2024. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset 13,4, a reálkereset pedig 9,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 516 000, a nettó kereset mediánértéke 357 900 forintot ért el, 16,6, illetve 16,7 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit.

Áprilisban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 596 200 forintra becsülhető, 13,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 592 500, a költségvetésben 600 600, a nonprofit szektorban 620 700 forintot tett ki, 11,7, 20,7, illetve 17,7 százalékkal emelkedett egy év alatt - ismertette a KSH.

Több mint 13 százalékkal nőtt az átlagkereset

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 429 100, a kedvezményeket figyelembe véve 444 000 forintot ért el, 13,5, illetve 13,4 százalékkal volt magasabb, mint 2023. áprilisban.

A reálkereset a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett emelkedett 9,5 százalékkal.

Január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 000, a kedvezményeket figyelembe véve 432 600 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

(Kiemelt kép:KTSDESIGN / SCIENCE PHOTO LIBRARY / KTS / Science Photo Library via AF)

A rovat további cikkei