Behódol Brüsszelnek az Orbán-kormány?
Lapinformációk szerint érdemi korrupcióellenes lépésre tett ígéretet az Orbán-kormány Brüsszelben.
A Népszava információi szerint harc helyett érdemi korrupcióellenes lépésekre tett ígéretet az Orbán-kormány az uniós támogatásokért Brüsszelben.
Érdemi lépések vagy lavírozás?
A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de a kabinet jelentős engedményekre hajlandó, az egyeztetések biztatóan alakulnak – értesült a lap.
Kérdés, hogy valódi szándékról vagy politikai lavírozásról van-e szó.
A függetlenség garanciáival körülbástyázott, nemzetközi szervezetek bevonásával felállított intézményrendszer gondoskodna az uniós pénzekkel elkövetett csalások megelőzéséről és kiszűréséről – írja a lap a Budapest és Brüsszel közötti tárgyalásokról információkkal rendelkező források alapján. Vagyis a jelek szerint – legalábbis Brüsszelben, a tárgyalásokon tett ígéretekben – eltökéltnek mutatkozik a kormány abban, hogy a korábban beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoport és a többek között uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság valóban érdemi munkát végezzen.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. július 7., 16:59
Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint példátlan mértékű ellenőrzésre van szükség a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források elköltésénél, és a tagállamok együttműködését kérték az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások megelőzésére - tájékozatott az uniós parlament csütörtökön.
Itthon
2022. július 2., 10:47
1,4 milliárd euróval csökkent Magyarországnak a vissza nem térítendő uniós helyreállítási alap, de ez még tovább csökkenhet, ha a feleknek nem sikerül megegyezniük.
Itthon
2022. június 17., 07:02
Magyarország kész kompromisszumokat kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy megszűnjön a régóta húzódó patthelyzet, amely megakadályozza az ország hozzáférését az EU koronavírus utáni helyreállítási alaphoz – közölte a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.
A pénzbefagyasztás visszavonása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében az Orbán-kormány több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana. A megbeszéléseken körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.
A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de a lap szerint az egyeztetések biztatóan alakulnak. Johannes Hahn költségvetési biztos a hétvégén optimistán nyilatkozott a megegyezés kilátásairól a Szabad Európának.
Az Európai Bizottság (EB) szeptember 22-ikéig dönt, hogy folytatja-e a pénzmegvonás lehetőségét magában foglaló jogállamisági eljárást, amelyet azért kezdeményezett, mert megítélése szerint a felelős magyarországi hatóságok büntetlenül hagyják az EU-s támogatásokkal elkövetett korrupciót.
Egy frissen nyilvánosságra került hivatalos dokumentum szerint – mint arról már írtunk – akár 3500 milliárd forintot (az összes támogatás 20 százalékát) is zárolhatnának a hazánknak 2021-2027 között járó EU-s alapokból, ha a kormány nem hajtja végre a kért intézkedéseket.
Az eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrás odaítéléséről is, amelyet főként a korrupcióval és a jogállamisági normák érvényesülésével kapcsolatos brüsszeli aggályok hátráltatnak. Itt is sürget az idő, mert ha az év végéig nem sikerül aláírni a pénzügyi megállapodást, bukhatjuk a teljes összeg 70 százalékát.
Az utóbbi hetekben a kormány törvényjavaslatokat terjesztett elő és határozatokat hozott a mielőbbi megegyezés érdekében. Ígéretet tett például a törvényalkotást megelőző széleskörű társadalmi konzultációra, egy közbeszerzések értékelését végző rendszer létrehozására és független ellenőrző hatóság felállítására.
A tárgyalási anyagokat ismerő források szerint a korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruháznák fel az európai támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzések vizsgálatára és szükség esetén a beavatkozásra, tagjaik nagy részét pedig feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberekből verbuválnák. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón elismerte, hogy már megszületett a megállapodás arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az Integritás Hatóság tagjait, de lapunk úgy tudja, hogy ugyanez nem mondható el az elnök személyéről. A kormányhatározat alapján a grémiumot – amelyet egy forrásunk az Európai Ügyészség “kvázi” magyar megfelelőjének nevezett – november 21-ike előtt kell létrehozni – írja a lap.
(Kiemelt képünk: Alexander De Croo belga miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélgetnek egymással az Európai Unió (EU) csúcstalálkozójának részeként tartott megbeszélés előtt az EU brüsszeli székhelyén 2022. március 25-én. JOHN THYS / AFP)
