Az EP szerint példátlan mértékű ellenőrzés kell a helyreállítási pénzek elköltésénél

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a rá háruló feladatot és foglalkozzon hatékonyabban a jogállamiság elveinek megsértőivel. Az EP üdvözölte, hogy a brüsszeli testület Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a mechanizmust kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot.

„Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források folyósításához szükséges feltételeket, akkor az Európai Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat”

– javasolták a képviselők. Hangsúlyozták: az uniós bizottság csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha Varsó teljes mértékben végrehajtotta az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit, valamint, ha a lengyel kormány elismerte az uniós jog elsőbbségét.

Noha az EP-képviselők elismerték az Ukrajnával szomszédos tagállamok erőfeszítéseit a háború elől menekülők befogadása terén, kijelentették: „nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az uniós bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését”. Az állásfoglalás szerint a képviselők továbbá új ellenőrzési rendszert és megelőző intézkedéseket várnak a 2021-2027 közötti időszakra érvényes költségvetési keret 1,8 milliárd eurós forrásai esetében.

Aggodalmukat fejezték ki, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok - közöttük Lengyelország, Magyarország és Bulgária - nem vesznek részt abban az uniós kezdeményezésben, mely a koronavírus-járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. A képviselők arra kérték ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez.

Az EP-képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás nem ért el jelentős hatást az alapvető jogok terén. Az Európai Bizottságnak figyelmeztetnie kell azokat a tagjelölt országokat, melyek uniós csatlakozását veszélyezteti vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése – tették hozzá állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői.

(Kiemelt képünk: Orbán Viktor az Észak-atlanti Tanács ülése előtt a madridi Ifema kongresszusi központban 2022. június 30-án. Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP)