Nagy a baj a Balatonnál, kiderül, milyen jövő vár a tóra
A Balaton hőmérséklete folyamatosan emelkedett az elmúlt években, ez pedig azt idézheti elő, hogy a tó teljesen átalakulhat.
Korábban a szakértők már többször adtak ki figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a Balaton vízhőmérséklete sokat emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ez számos problémához vezethet, a klímaváltozás miatt a tó állapota gyorsabb ütemben változhat. Erről Dr. Tóth Viktor hidrobiológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt a Pénzcentrumnak.
Egyre nagyobb problémát jelent az algásodás a Balatonnál
A Balaton állapota drámaian változik a klímaváltozás hatására, figyelmeztet Dr. Tóth Viktor hidrobiológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A tó vízhőmérséklete az elmúlt 150 évben több mint 2,2 °C-kal emelkedett, ennek zöme az utóbbi 25 évben következett be. A felmelegedés üteme a 1980-as évektől megháromszorozódott, így a Balaton klímája mediterrán jellegűvé válhat, súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel.
Az algásodás és a nádasok pusztulása kéz a kézben jár. A tó nádasai évente átlagosan 1-2 hektárral zsugorodnak, holott kiemelkedő víztisztító szerepük van. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb kiterjedésű algavirágzások jelentkeznek, már nyár elején is. Korábban a Siófok környéki területen az algásodás nem volt jellemző ilyen mértékben. Az algásodás csökkenti a fajgazdagságot, oxigénhiányos területek alakulnak ki, az üledékből pedig még több tápanyag szabadul fel, ennek a megfékezése komoly kihívás.
„A jelenlegi adatok szerint a Balaton melegszik a leggyorsabban, pedig ő a legnagyobb tó. Valószínűleg a nagyobb vízfelületnek szerepe van ebben, de még nem tudunk ok-okozati összefüggéseket igazolni, mert annyira egyedi a helyzet. Ha korábban tapasztaltuk volna ezt a folyamatot, párhuzamokat vonhatnánk le, de erre most nincs lehetőségünk”
- nyilatkozta Dr. Tóth Viktor a lapnak.
A korábbi vízminőség-védelmi intézkedések ma már nem elegendőek. Bár a külső tápanyagterhelés csökkent, a tó belső folyamatai, főként az üledékből kioldódó foszfor, tovább táplálják az algákat. Egy lehetséges megoldás az üledék kotrása, ám ez költséges, műszakilag bonyolult és ökológiailag is kockázatos beavatkozás. Dr. Tóth Viktor elmondta, hogy a 80-as években már megtörtént, hogy gyorsabban kezdett algásodni a tó, ám akkor elegendő volt az, hogy meggátolták azoknak a külső anyagoknak a bejutását, amelyek ezt okozták. Most azonban más jelenti a probléma forrását.
Ez lehet a Balaton jövője
A klímaváltozás hatásai már most érezhetőek, de a jövőben a helyzet akár sokkal súlyosabbá is válhat. A Balaton jövője nemcsak a tó környékén élők és a turisták számára kulcsfontosságú, hanem az egész ország szempontjából is. Dr. Tóth Viktor szerint a globális éghajlatváltozás kezeléséhez sokkal erősebb nemzetközi összefogásra és tudományos együttműködésre lenne szükség, mert a klímahelyzet 20 éven belül meghatározza életünket.
A Balaton sorsa rajtunk is múlik: a természetes élőhelyek védelme, a fenntartható vízgazdálkodás és a tudományos kutatás támogatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tó megőrizze értékeit a jövő generációk számára is.
(Kiemelt kép: Pixabay)