Egyre nagyobb a baj a Balaton vizével, ezen a településen élők aggódhatnak
Már korábban kiderült, hogy a globális felmelegedés komoly hatást gyakorolhat a Balaton vizére, most pedig újabb adatok érkeztek.
Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy a Balaton algásodása megváltozott az elmúlt évtizedekben. Ez részben a globális felmelegedésnek köszönhető, mivel hatással van rá a vízszint is. A megfigyelések szerint ez különösen a Siófoki-medencében figyelhető meg, írta meg az Infostart.
Így változhat meg a Balaton algavilága
A globális felmelegedés hatására egyre komolyabb problémává válik a Balaton algásodása, különösen a Siófoki-medencében – hívta fel a figyelmet Dávid János, MATE főiskolai docense. A sonline.hu cikke szerint az algák elszaporodását a melegebb vízhőmérséklet, a csökkenő csapadék, valamint a gyenge vízfrissülés idézi elő. A nyári hónapokban a Sió-zsilip hosszú időre történő lezárása miatt gyakorlatilag állóvízzé válik a tó, ami kedvez az algák gyors növekedésének.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülésén Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs mutatta be a tó algavilágának átalakulását. Elmondása szerint az emberi hatások, különösen a tápanyagterhelés, komoly befolyást gyakorolnak az algaközösségek összetételére.
A kutatások kimutatták, hogy a megnövekedett foszforterhelés elősegíti a fonalas cianobaktériumok és páncélos ostoros algák elszaporodását. Ezzel szemben a foszfortartalom csökkenése a mikroszkopikus méretű pikoalgák előretörésének kedvez.
A vízállás változása szintén meghatározó tényező: magas vízállás esetén a tófenéken élő algák kerülnek előnybe a lebegő planktonikus algákkal szemben, ami produktivitási átrendeződést okoz – különösen a Siófoki-medencében. Emellett a szélviszonyok évről évre jelentős eltéréseket eredményeznek az algák eloszlásában, ennek hatására alakulhatott ki a tavaly nyári algavirágzás is.
A Balaton nyugati részén is jelentős változás figyelhető meg: a korábban jellemző nitrogénkötő cianobaktériumokat mára nagyrészt fecskemoszatok váltották fel – számolt be Somogyi Boglárka. A kutatók szerint a változások hosszú távú hatásai miatt különösen fontos a tó állapotának folyamatos monitorozása, valamint a megelőző környezetvédelmi intézkedések megerősítése.
Sóssá is válhat a Balaton
Korábban a 168.hu is beszámolt róla, hogy az elmúlt ötven évben tartósan növekedett a tó sótartalma, ami hosszú távon veszélyeztetheti a Balaton édesvízi státuszát. A kutatók szerint a jelenség szorosan összefügg a klímaváltozással. Míg korábban az ilyen esetek rendkívül ritkák voltak, az ezredforduló óta már kilenc alkalommal is előfordult, hogy a Balaton éves vízmérlege negatív volt – azaz a beérkező csapadék és hozzáfolyás nem tudta fedezni az elpárolgott vízmennyiséget.
Ez a folyamat meghosszabbította a víz tartózkodási idejét a tóban, ami miatt az oldott sók koncentrációja fokozatosan növekedett. A felhalmozódás hatására a Balaton sókoncentrációja ma már kimutathatóan magasabb, mint a múlt század közepén.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)