Mi a baj a Balatonnal?

Hétvégén belefulladt egy testvérpár a magyar tengerbe.

2021. július 30., 13:40

Szerző:

Vasárnap délután végzetes útra kelt a jászberényi testvérpár, a 13 éves és a 17 éves fiú, akiknek a gumimatracuk távol sodródott a bójáktól. A fiúk a családjukkal Alsóbélatelepen nyaraltak, és vasárnap gumimatraccal mentek a vízbe a szabadstrandon. Egy SUP-pal közlekedő férfi vette észre az üres matracot, majd a kisebbik fiút. Zoltán testét kiemelte a vízből, és a partra sietett vele. A gyermeket többen is próbálták újraéleszteni, sikertelenül. A mentők négy hajóval keresték a nagyobbik fiút, miközben a szüleik a harmadik gyermekükkel a parton voltak.

A nagyobbik fiú élettelen testét később szonárral búvárok keresték és találták meg. A szonár hasonló elven működik, mint az ultrahang, a jeladó fejet a víz alá helyezik, a készülék ekkor ultrahangot bocsát ki, a berendezés pedig ez alapján alkot képet. Ha már pontosan tudják, hol lehet, a búvár alámerül, és felhozza a holttestet.

A 168 információi szerint a család egy nappal a tragédia előtt érkezett a Balatonhoz. A 13 és 17 éves fiúk két külön matracon túlhaladtak a bójákon, annak ellenére, hogy egyikük sem tudott úszni. A szülők arra lettek figyelmesek, hogy már nem tartózkodnak a testvérek a matracokon. A keresést több helikopter is segítette, valamint a vízimentők négy szonáros hajója. Amikor megtalálták a fiúkat, hosszú időn át próbálkoztak a mentőegységek újraélesztéssel, sikertelenül. A jászberényi szülők teljesen összetörtek. Egész éjjel virrasztottak, a 9 éves lánytestvérük pedig még látni akarta halott testvéreit. A családfő, Sándor azt nyilatkozta a Blikknek, postán küldik utánuk gyermekeik urnáját, nem rendeznek temetést. 

Tud úszni az áldozatok többsége

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője, Horváth László a 168-nak elmondta, idén már 236 embert mentettek ki a Balatonból – csak kedden 3 embert mentettek meg. Ebben az évben 13-an fulladtak a Balatonba, közülük kilencen bent a vízben lett rosszul. A vízirendőrség vezetője elmondta, a 9 halálos áldozat mindegyike alapbetegséggel küzdött, és szívmegállás, embólia vagy kezeletlen cukorbetegség vezetett a tragédiához. Sok esetben a parthoz közel haltak meg, és őket az alapbetegségük miatt lehetetlen lett volna újraéleszteni a parton. A vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az eddigi halálesetek többsége nagy melegben, partközelben, kis vízben történt. Kiemelte: általában idős emberek lesznek rosszul vagy azok, akik nem tudnak jól úszni.

Azonban, akik eddig vízbe fulladtak, tudtak úszni. „A harminc éves statisztika is ezt támasztja alá: a vízbe fulladtak 90 százaléka tud úszni, nem az emberi felelőtlenség, hanem egyéb okok, például rosszullét okozza a fulladást” – mondta Horváth László. A rendőr ezredes azt is elmondta, igaz, hogy a déli parton több a mentés, mint az Északin, de figyelembe kell venni, hogy a Balaton déli részén sokkal több a fürdőhely. „Nincs gócpont, veszélyes terület a Balatonon, az ember önmagára veszélyes” – szögezte le.

A vízirendész nem győzi elégszer hangsúlyozni a megelőzést: mindenekelőtt a mentőmellény szerepét, amit még a vízimentők is viselnek, és amellyel valószínűleg még mindig élne a jászberényi testvérpár. A Hajózási szabályzat szerint „vízen levő – közlekedő vagy veszteglő – csónakban tartózkodó, úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni „Nem tanácsos jelentősen eltávolodni a parttól, és akár vízibiciklizéshez, akár SUP-ozáshoz mentőmellényt kell viselni. Tilos felhevült testtel a Balatonba ugrani például a vízibicikliről, hiszen nagyon komoly lehet a hőmérséklet-különbség a víz és a szárazföld között. Fontos továbbá a viharjelzés betartása is, és mindig figyeljünk oda, hogy a bójákon túl senki se ússzon” – javasolja a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője.

Veszélyhelyzetek

Az ismert parfümőr, Zólyomi Zsolt hivatásos vízimentőként is dolgozik.  Az „Orr” a Facebook-oldalán gyakorlati tanácsokat adott a tragédia után, MENTŐMELLÉNY! címmel. Zólyomi Zsolt a 168-nak elmondta, a tragédia helyszínén, az alsóbélatelepi szabadstrandon nem alkalmaznak vízimentőket, egész egyszerűen azért, mert ezt sem tudja finanszírozni a helyi önkormányzat. „Ha szerencséjük van, megússzák tragédia nélkül, ha nincs, akkor belekerülnek a hírekbe” – fogalmaz a hivatásos vízimentő, aki naponta lát életveszélyes helyzeteket.

„Rengeteg vízi sporteszköz vált kölcsönözhetővé, a sup, a vízibicikli, vagy az óriás rózsaszín unikornis. Sajnos nem adnak mindegyikhez automatikusan mentőmellényt. Elég elaludni a gumimatracon, vagy rossz helyen ugrálni a vízibicikliről, és megtörténik a baj. Ráadásul az átlagos turista simán túlbecsüli a fizikai képességeit és alábecsüli a víz erejét. Nagyon csalóka, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Balatonban nem az északi partnál a legmélyebb a víz, hanem a déli partnál, ahol a lassan mélyülő sok száz méter sekély víz után, a marásnál az egy-másfél méteres vízszakaszt követően hirtelen hirtelen akár 2,5-3 méter mélység fölé lépsz ki” – mondta Zólyomi Zsolt.

A Balatonnál is élő Zólyomi Zsolt négy alapvetésre hívja fel a turisták figyelmét: „Magyarországon nem terjedt el a mentőmellény viselése, pedig valamennyi vízieszközre, még a matracos ejtőzéshez is fel kell venni. Sajnos egyetlen másodpercen is múlhat a baj”. Ugyanakkor mint mondta, fontos figyelni az úgynevezett marásra, ami a durva vízszint-változás a déli part jellegzetessége, a félméteres vízszakaszt követően hirtelen háromméteres lesz a víz mélysége. És a villogó fényt is figyelni kell a parton. Előfordul, hogy az embernek csak néhány perce – négy-nyolc – van arra, hogy összepakoljon, mielőtt a vihar odaér.

„Békésen napozgat az ember a félig leeresztett gumicsónakon. Helyismeret híján nem jól érzékeli a távolságokat, már jócskán kisodródik a nyílt vízre, és nem is érti, mi a gond. Nos, ennyi idő van, hogy kiérjen valaki a biztonságban. Rossz esetben a parttól el felé sodródik az ember a 80-100 kilométer per órás szél miatt. Ezt tetőzi a hatalmas – egyméteres – hullámok, amelyek között nem lehet kilátni, és az ember azt sem tudja, merre induljon. Ilyenkor még egy versenyúszó is alulmarad” – mondta Zólyomi Zsolt.

(Kiemelt kép: Fürdőzők a kánikulában a balatonfenyvesi szabadstrandon 2021. június 22-én. Fotó: Varga György / MTI)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.