Nem feladata és nem is felelőssége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a HÖOK-nak, hogy foglalkozzon az ELTE gólyatábori botrányaival, sem az idei szexuális erőszakkal, sem a tavalyi listázással. Legalábbis az új elnök szerint, aki az alábbi interjút letiltotta, mondván, pontatlan kérdéseket tettünk föl neki.

Közérdekű bejelentést idén már az ombudsman által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is lehet tenni.

Orbán Viktor először számította el magát – olvasható a Der Standard című liberális osztrák lap hétfői számában megjelent . Az új adó ellen demonstrálók egyik jelmondatát idézve a szerző azt írja, a növekvő utcai tiltakozások megakadályozták, hogy Magyarországon felhúzzák a „digitális vasfüggönyt”.

A Vasas Szakszervezet sztrájkra is kész a cafeteria tervezett adója miatt. Szerintük ezt mind a munkavállalók fogják megfizetni, mert az ő juttatásiakat csökkentik majd a cégek. Az Együtt-PM úgy számol, hogy egy átlagos, kétkeresős család évi 100 ezer forintot veszíthet el. A cafeteria adóemelése körülbelül ugyanakkora tétel, mint a miniszterelnök által nemrég visszavont internetadó.

A tervek szerint 2015 nyarától kell majd vasárnap zárva tartaniuk a hipermarketeknek és plázáknak – mondta az RTL Klub híradójának Rétvári Bence, a KDNP alelnöke. Szerinte a bolti dolgozóknak minden egyes vasárnapra szükségük van, mert csak akkor tudnak együtt lenni a családjukkal. A kereskedelmi szövetség számítása szerint a kisebbik kormánypárt ötlete legalább 15 ezer ember állásába kerülhet.

Különös utakon járt kétszer is Svájcban Orbán Viktor – írja a svájci Tagesanzeiger. Legutóbb pár napja, amikor a 100 ezres tüntetés, illetve az amerikai szankció miatt égett a ház Budapesten.

Egy interjúban Mellár Tamás, aki 2010-től egy évig volt a Századvég kutatási igazgatója, köztörvényes bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a kormányközeli intézetet – írja a DK közleménye.

A harmincezres Budaörs kakukktojásnak számít a Budapestet övező kormánypárti kisvárosok gyűrűjében. A hetedik ciklusát kezdő polgármester rosszakarói szerint „liberális lerakat”, irigyei legyintenek: szerencsés adottságai folytán a város a „globális nagytőke” bázisa. Tény, sikertelen volt a kormányzati kampány, miszerint „csak azok járhatnak jól”, akik a nemzeti együttműködés szellemében szavaznak.

Az amerikai bürokraták, titokszolgák és közalkalmazottak által gerjesztett korrupciós hecckampány elleni harchoz kívánok néhány ötletet adni kormányunknak.

Orbán Viktor visszakozása az internet adó ügyében meglehetősen szokatlan egy olyan vezető részéről, akit általában a kíméletlen erődemonstráció jellemez – írja a londoni Guardian. Amikor kijelentette, hogy ők nem kommunisták, az arról árulkodott, hogy célba talál a mind gyakoribb összehasonlítás a Fidesz és az MSZMP között – írja a BBC.

A New York Times szerint Orbán a nyilvános felháborodás hatására – legalábbis egyelőre – ejtette az internetadó tervét. A tiltakozó megmozdulások szervezői, akik szerint az adó célja az egyik utolsó szabad információforrás elfojtása volt, győzelmi ünnepekre hívtak fel országszerte – véli az eslimert amerikai lap.

A korrupciós vádakat visszautasítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői közleményükben, de azt nem cáfolták, hogy valóban kitiltották-e őket az Egyesült Államokból. Mindez csaknem két héttel azután történt, hogy a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató tulajdonában lévő Napi Gazdaság megírta, az USA arra készül, hogy kitiltsa több magyar hatóság vezetőjét.

„Már most vannak következményei a magyar–amerikai konfliktusnak, hiszen az ügy híre bejárta a világsajtót. Így közvetve nemcsak a két érintett ország gazdasági kapcsolataira van hatása, hanem befolyásolhat más befektetőket is. Az, hogy milyen mértékben, a következő hónapokban, években derül majd ki” – nyilatkozta a 168 Órának Pogátsa Zoltán közgazdász.

Fellegi Tamás, az Orbán-kormány egykori fejlesztési minisztere – ma amerikai lobbistája – „mélypontot” érzékel az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolataiban. Ha ma egy közepesen tájékozott magyar értelmiségit megkérdeznénk, mikor volt már mélypont ebben a viszonyban, szinte habozás nélkül azt válaszolná, hogy a kommunizmus legsötétebb éveiben, tehát a Rákosi-korszakban. Itt azonban létezik egy diplomáciai paradoxon. Tudniillik azokban az években az amerikaiak mindig küldtek nagykövetet Budapestre – dacára az őket súlyosan érintő gazdasági-politikai koncepciós pereknek (MAORT, Standard) –, ezzel szemben az ’56-os forradalom leverése után teljes tíz éven át betöltetlenül hagyták ezt a posztot. Se Eisenhower, se Kennedy, se Johnson nem látta szükségesnek a legmagasabb szintű képviseletet. Holott Kádár és kormányai nem keresték a konfliktust Amerikával.

Győzelemnek nevezték a tervezett internetadó elleni tüntetések szervezői pénteken Budapesten, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezte az új adótípusról szóló javaslat visszavonását. A tüntetők ismét a József nádor téren gyűltek össze.

Korrupció gyanúja miatt nem engedélyezik az amerikai hatóságok hat, kormányhoz köthető vállalkozó és tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Nemcsak a gazdasági bűncselekmények, a magyar demokrácia rossz állapota áll az ügy hátterében, hanem az átláthatatlan orosz–magyar közeledés is. Lehet-e folytatása a szokatlan amerikai lépésnek? Gazdasági és politikai szereplőkkel beszéltünk, elértük az ügy állítólagos kárvallottját, a Bunge Zrt.-t és annak vezetőjét, Andrzej Różyckit is.