Egy letiltott interjú

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Az interjú átküldése után Gulyás Tibor a következőről tájékoztatott: „A kérdéseit pontatlanul tette fel, melyre nem lehetett megfelelő válaszokat adni. Ez az átküldött szöveg kontextusából is egyértelműen érezhető. A válaszaim ebből következőleg torz képet festenek. Számos válasz érthetetlen helyen van, ami arra ad következtetni, hogy a válaszok helye változott. A pontatlanul feltett kérdések nyomán pontos, hiteles válaszokat nem lehet adni. Kérdés, válaszok kivételével kapcsolatban: hangsúlyozom, hogy a pontatlanul feltett kérdések miatt már így sem kaphatnak hiteles képet az olvasók beszélgetésünkről. Az interjú közléséhez fenti okokból nem járulok hozzá.”

Majd újabb e-mail érkezett: „Örömmel fogadtam megkeresésüket, és szeretném, ha tudná, hogy új interjú készítésére nyitott vagyok.”

Véleményünk szerint: „pontatlanul feltett” kérdésre is lehet pontosan válaszolni.

Az interjút eredeti formájában közöljük.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

– A fonyódligeti gólyatáborban történt erőszak után sokan azt várták, hogy a HÖOK vezérkara, így ön is mint akkori alelnök, lemond. Ehhez képest elnökké választották.

– Miért is mondott volna le a HÖOK vezetősége?

– Jelezhette volna a közvéleménynek: a hallgatói önkormányzatok csúcsszerveként vállalja a felelősséget a történtekért.

– A HÖOK akkori elnöke, Körösparti Péter kiadott egy közleményt. Ebben felkérte az ELTE Hallgatói Önkormányzat (HÖK) vezetőségét, hogy hathatósan lépjen fel az ügyben. Születtek döntések, történtek lemondások. Nem is értem, hogy kerül összefüggésbe a HÖK és a HÖOK.

– A HÖK-szervezetek tevékenységéért a HÖOK felelős.

– Ebből majd azt fogja leírni, hogy a HÖOK jelenlegi elnöke nem érez felelősséget a gólyatáborban történtekért?

– Azt írom le, ami elhangzik. Szóval van felelőssége a hallgatói önkormányzatokat tömörítő szervezetnek?

– Nem tudok válaszolni. Történt egy eset, amit az ELTE vezetői kivizsgáltak. Amikor a HÖOK mint a tagönkormányzatok ügyvivő szerve idejét érezte, elnöke, Körösparti Péter reflektált, amire pedig az ELTE Hallgatói Önkormányzat reflektált. Részemről pont.

– Legyen inkább kettőspont?

– Akkoriban kezdtem írni a programomat, sok minden megfogalmazódott bennem az esemény hatására. De kezdjük az elején. A felsőoktatási törvény szerint a felsőoktatási intézmény részeként a hallgatók jogaikat gyakorolják, így tagönkormányzatok jönnek létre. Ezek együttműködési fóruma a HÖOK, melynek nincs hatása az autonóm tagszervezetekre.

– Így felelőssége sincs?

– Nincs.

– Azzal sincs dolguk, hogy az ELTE HÖK tagjai tavaly az elsőéveseket így listázták: „dugnivaló kis butácska bombázó”, „Pistának jó lesz”, „biztos ratyi”, LMP-s p***, ne vigyük le”?

– Hogy jön ide a listázás?

– A HÖOK súlyáról és megtépázott imidzséről beszélgetünk a szervezet új elnökével.

– A Nemzeti Nyomozó Iroda bizonyíték hiányában a nyomozást lezárta. Innentől kezdve az ügyet én is lezártnak tekintem.

– Nem foglalkozik vele?

– Nem. Azzal, hogy az esemény a köztudatban megmaradt, nem tudok mit kezdeni.

– Az önkormányzati vezetők listázós szemléletén sem szeretne változtatni?

– Még egyszer: a Nemzeti Nyomozó Iroda bizonyíték hiányában a nyomozást lezárta. Mit akar ebből az egészből kihozni?

– Szeretném tudni, mik a céljai, meg azt is, van-e súlya a HÖOK-nak.

– Azt gondolja, nincs súlya a szervezetnek?

– Kérdezem.

– Zárjuk le úgy, hogy az utóbbi időszakban rendkívül sok támadás érte a hallgatói önkormányzatokat. Ezért a pályázatomban megfogalmaztam azokat a rendszerszintű problémákat, amelyekre a HÖK-öknek és a HÖOK-nak reagálnia kell.

– Melyek ezek a rendszerszintű problémák?

– A belső szabályozottság hiányából fakadó gondok, a személyi felelősség kérdése, a választások általános alapelvei. Az a fontos, hogy a HÖOK olyan egységes etikai és szakmai kódexet dolgozzon ki, ami az egész hallgatói önkormányzati mozgalomra nézve egységes keretet és feltételrendszert határoz meg.

– Az egy évvel korábban, szintén az ELTE-gólyatáborban történt szexuális erőszakról álnéven a sajtónak nyilatkozó Mira úgy fogalmazott: „A HÖK-ösök ekkor összehívtak egy válságtanácskozást, ahol kiadták a parancsot: bárki kérdezi, nem történt semmi. Ez csak egy pletyka.”

– Megint nem értem, mit akar kihozni ebből. Úgy tudom, a lány később visszavonta, amit mondott. Ha pedig az idei, fonyódligeti esetben a HÖK-vezető tudott az elkövető előéletéről, nyilván nem hívja meg szervezőnek. Állítás egy. Állítás kettő: nyilván vállalnia kell a felelősséget, ő pedig le is mondott.

– Ingerült.

– Próbálnék konstruktívan válaszolni, ehhez képest csak gólyatábori ügyekről van szó.

– Hisz ezekről híresült el az ELTE HÖK és rajta keresztül a HÖOK.

– Nem igaz. Arról híresültek el, hogy az elmúlt huszonöt évben válaszolni tudtak a felsőoktatással kapcsolatos kihívásokra, megfogalmazták a véleményüket, kiálltak a jogaikért és képviselték a hallgatók érdekeit.

– Biztos benne? Maga Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter állt elő azzal, hogy a gólyatábori események miatt szigorítani kell a Btk.-t: „Számítson minősített tételnek, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szervezett programon nemi erkölcs elleni bűncselekményt követ el.”

– Ön összetett kérdéseket általánosít.

– Most majd ön konkretizálja.

– A gólyatáborok a felsőoktatási intézmények rendezvényei. Ki kell dolgozni felelősségi és szervezési ügymenetüket, protokolljukat.

– Eddig nem volt ilyen?

– Nyilván számos intézményben megvan, de ha ilyen tekintetben hiányosságok fogalmazódnak meg, azokat orvosolni kell. A HÖOK-nak élen kell járnia ebben a munkában. Meg kell nézni, hogyan lehet még jobban garantálni a biztonságos és minőségi szórakozás körülményeit és feltételeit.

– Eddig ezt miért nem tették meg? Olvasni a HÖK-vezetők jóváhagyásával zajló megalázó szexuális beavatási ceremóniákról, rettenetesen méltatlan helyzetekről.

– A hallgatói önkormányzatoknak megvan a lehetőségük arra, hogy megosszák egymással a jó gyakorlatokat. Ebből kiindulva kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy a gólyatáborok a közerkölcsnek és a minőségi szórakozásnak egyaránt megfeleljenek. Mi ezeket a jó gyakorlatokat összegezzük. De már megint: a beszélgetést úgy alakítja, hogy a kérdésekre nem lehet jól válaszolni. Még egyszer mondom: a pályázatom reflektál a rendszerszintű problémákra, amelyek szükségszerűen kapcsolódnak az egyes rendezvényekhez is. Másról is fogunk beszélgetni, vagy csak a gólyatáborokról?

– Miről szeretne beszélgetni?

– Azt gondoltam, megválasztott elnökként kíváncsi a pályázatomra.

– Végigolvastam, beszélünk róla. De egyelőre maradjunk a gólyatáboroknál.

– Tizennyolc perce olyan pontot keres, amivel a lehető legkedvezőtlenebb színben tüntethet fel. Úgy érzem, válaszoltam az összes kérdésére.

– Talán tényleg ideje váltani. Hogyan került a diákönkormányzatba?

– Pécsett kezdtem, a közösség iránti elkötelezettségem mozgatott, szerettem volna tenni a hallgatókért. A HÖOK-ban később ifjúsággal, ifjúságpolitikai kérdésekkel, a fiatalok mindennapjaival foglalkoztam.

– Manapság mi a fiatalok legnagyobb problémája?

– Nehéz megfogni, mi az az egy vagy épp három.

– Miért?

– Mert sok az összetett probléma. Igyekeztem mindezzel érdemben foglalkozni a pályázatomban.

– Akkor nézzünk egy konkrétumot belőle. Számos egyetemista megfogalmazta aggodalmait az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatosan. Ön hogyan képviseli őket?

– Milyen aggodalmakat?

– Keretszámcsökkenés, fizetős oktatás, röghöz kötés.

– Pályázatom külön kitér arra, hogy a törvény bevezetése nem oldja meg a felsőoktatás problémáit. Állítás egy. Állítás kettő: számos olyan alkalmazási és gyakorlati kérdés is előkerült, amelyekkel foglalkozni kell. Üdvözlöm például, hogy a tanártovábbképzés újra osztatlan formát vett fel. De a HÖOK-nak számos rendszerszintű problémára is válaszolnia kell, egyebek mellett arra, hogy minél többen érhessék el a térítésmentes felsőoktatást.

– Úgy beszél, mint egy politikus.

– És?

– A HÖOK-ot sokan tekintik politikusképzőnek. Önnek is vannak ilyen ambíciói?

– Szerencsés, ha valaki az itt szerzett és hosszú távon kamatoztatható önkormányzati gyakorlattal a helyi és országos politikában szerepet vállal. De politikusi pályában egyelőre nem gondolkodom.

– Pedig remek politikai érzékre vall, hogy pont a listabotrány bölcsészkari HÖK-vezetőjét, Garbai Ádámot kérte fel arra, képviselje az egyetemet a HÖOK-ban.

– Garbai Ádámot elnökségi tagnak kértem fel, ebben a közgyűlés támogatott.

– Miért őt választotta?

– Ismerem, derék srác, alkalmas a HÖOK-kal kapcsolatos feladatok ellátására. Ahogy korábban is, az ifjúságügy lesz a területe.

– Pont annak, aki belebukott a listázós botrányba?

– Nem bukott bele. Tisztázzuk: lejárt a tisztsége, és nem indult újra a választáson. Még egyszer mondom, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda bizonyítékok hiányában lezárta a nyomozást. Állítás egy. Állítás kettő: Garbai Ádám listabotrányhős nem lehetett, maximum a lista áldozata.

– Áldozata?

– Szívesen beszélgetnék még arról, ami relevánsabb.

– Mit tart annak?

– A programomat, amelyben kiemelt szerep jut például a sport- és egészségfejlesztésnek, ami alapvető fontosságú. Vagy ilyen a mentorprogram kialakítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok megsegítéséért. És még egy: általános tévhit, hogy a hallgatói önkormányzatok vezetői túlkorosak.

– Ön 28 éves. Az előző elnök, a 33 éves Körösparti Péter minden idők legidősebb HÖOK-elnöke volt.

– Ezek kivételek. A képviselők jelentős része fiatalon kerül a rendszerbe. Ezért külön hangsúlyt fektettem arra, hogy olyan képzési rendszer kell, amelyben a fejlődés és a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége biztosított. A külhoni magyar fiatalokkal is sokkal intenzívebb kapcsolattartást szeretnék. Valamint kialakítanám a tanulás mellett dolgozó fiatalok érdekképviseletét, a szakmai gyakorlat erősítését.

– A politika mennyire játszik szerepet a döntésekben?

– Politika- és pártsemlegesek vagyunk.

– Közvélemény-kutatások szerint az egyetemi ifjúság jobbra tolódott, leginkább jobbikos szavazókból áll. Ezzel van tennivalója?

– Tisztázzuk: a célunk az, hogy általános alapelveket megfogalmazó szakmai, etikai kódexet hozzunk létre, amit a rendszer egészére nézve kötelezőnek tekintünk. A HÖOK erénye, hogy eddig is pártsemlegesen végezte a tevékenységét, egyik tisztviselőnk sem vállalhat semmilyen politikai tisztséget.