Fizetjük, de közben menekülünk az állami egészségügyből
A magánorvoshoz járóknak körülbelül 9-10 százalékban van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek. Egyre többen menekülnek az állami egészségügyből.
Tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban – mondta a Népszavának Gáspár Péter, a MediCorp Hungary Zrt. ügyvezetője, cége online-időpontfoglalást valamint betegút menedzselést segítő szoftvereket fejleszt és működtet a hazai magánszolgáltatóknál. Eközben egyre többen hagyják ott az állami egészségügyet.
A szakember szerint a több páciens és a szolgáltatók áremelései nyomán átlagosan 20 százalékkal nőtt a szegmens bevétele, a nyereséget viszont elvitte az infláció. 25-30 százalékkal drágultak az orvostechnikai eszközök, protézisek, amelyek árát egyszerre srófolta az infláció és a forint-euró, forint-dollár árfolyam. A szolgáltatók költségeit növelték az energiaár-változások is. Mindez a kórházi szolgáltatásokat nyújtóknak okozta a legtöbb problémát, hiszen nekik akkor is működtetni kell a hét minden napján 24 órában a klímát, a sterilizálót, a gyógyszerhűtőket, ha van fizető páciens, ha nincs.
Ahogy erősödött tavaly az inflációs nyomás, a betegek egyre gyakrabban mondták le az időpontjaikat, egyre kevésbé maradt 1-3 millió forintjuk műtétre.
A magánorvoshoz járóknak körülbelül 9-10 százalékban van valamilyen magánbiztosítása, a többiek zsebből fizetnek. A szolgáltatók felismerték, hogy részletfizetési lehetőséget kell biztosítaniuk, ha meg akarják tartani a jelenlegi gazdasági helyzetben is a pácienseiket. Egy-két szolgáltató már be is vezette ezt a lehetőséget. Lényegében kamatmentes kölcsönről van szó, mert jellemzően a beteg ugyanazt az összeget fizetheti három-négy egyenlő részletben, mintha egy összegben egyenlítette volna ki a számlát. A részletfizetés költsége, illetve a kockázat, ha a páciens mégsem fizetne, a szolgáltatóé. A részletfizetési lehetőség bírálata online történik és 8-10 perces algoritmizált folyamat. Mindez úgy zajlik, hogy a páciens megadja a bankszámlaszámát, az algoritmus össze van kötve a bankokkal, és ha az ügyfél engedélyt ad arra, hogy egy titkosított csatornán lekérdezzék az utolsó három havi bankszámla adatait, az algoritmus „elbírálja”, jogosult-e a részletfizetésre. Ezt eddig csak nagy értékű műtéteknél használták.
Most kezdődik egy kísérlet arra, hogy akár egy járóbeteg ellátásért fizetendő 30-40 ezer forint is fizethető legyen részletenként. Ezzel ugyanis újabb rétegeket lehetne bevonni a magánellátásba – érvelt a szakember.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. október 26., 13:59
A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB. Szóvivőjük szerint nagyon kevés szolgáltatást veszünk igénybe az egészség-önsegélyező pénztárakon, biztosítókon vagy munkáltatókon keresztül.
Itthon
2023. október 11., 18:59
Nem csak az államilag fenntartott kórházakban és közgyógyellátásban kevesebb a beteg, de a magánegészségügyben is csökken az ellátottak száma. Rejtély, hogy hova tűnnek a betegek.
Itthon
2023. március 7., 14:05
A hazai magánegészségügyi szolgáltatók közül elsőként kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott működési engedélyt és nyitotta meg koraszülött intenzív ellátási centrumát a TritonLife Róbert Magánkórház – mondta a TritonLife csoport elnöke az intézmény keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az első szakorvosi vizsgálatért gyakorlatilag hasonló összeget kérnek a szolgáltatók Pesten és a vidéki nagyvárosokban. Azonban vidéki és Buda között már jelentős 50-60 százalékos árkülönbség van – olvasható a lapban.
Az uniós átlaghoz képest sokkal többet fizetünk közvetlenül az orvosoknak
A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB. Szóvivőjük szerint nagyon kevés szolgáltatást veszünk igénybe az egészség-önsegélyező pénztárakon, biztosítókon vagy munkáltatókon keresztül.
Az egészségügyi kiadások szerkezete úgy oszlik meg, hogy körülbelül közel háromnegyedét az állami rendszereken keresztül vesszük igénybe, és nagyon-nagyon magas, 25 százalékot közvetlenül az orvosnak fizetünk, pedig gazdálkodhatnánk jobban is a pénzünkkel – hangzott el a Jazzy Business Class című műsorában. „Ez nagyon magas az európai uniós átlaggal és a visegrádi országokkal is összevetve” – közölte Binder István a MNB felügyeleti szóvivője.
Nyugat-Európában sokkal magasabb az intézményesített rendszereken keresztül akár állami, akár a magánbiztosítókon, egészségpénztárakon keresztül igénybevett szolgáltatásoknak az aránya. A vezető országokban, például Franciaországban vagy Luxemburgban összesen 10 százaléknyit kell a saját zsebükből közvetlenül kifizetniük az állampolgároknak.
Ezen felül a szakértő azt látja, hogy a fiatalabb generációk kevésvé köteleződnek el az egészségpénztár jellegű szolgáltatások felé.
„Nagyon sokan azt mondjuk, hogy fiatalok vagyunk, ugyan mi baj érhetne minket, messze még a nyugdíjas kor, messze még az, hogy nekem egészségügyi problémáim lennének, és nem kezdünk el időben takarékoskodni”
– közölte Binder.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Jazzy oldalán.
(Kiemelt kép: a Szent János Kórház bejárata 2020. október 18-án. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)
