„A biztonság hiánya a legnagyobb gond”
Az 1973-ban alapított Penny Markt Európa harmadik legnagyobb élelmiszer diszkont hálózata. Magyarországi vállalatát 1994-ben alapították, az alsónémedi központú cégnek jelenleg 199 boltja, mintegy 2.800 munkatársa van, adózott eredménye 2014-ben 1,5 milliárd forint volt. Ügyvezetőjével, Kásler Péterrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara portálján Hirsch Daniel készített interjút abból az alkalomból, hogy Káslert a Kamara elnökhelyettesévé választották. E beszélgetésből idézünk.
A vasárnapi zárva tartás hogyan hat ki vállalatukra?
Sok visszajelzés mutatja, hogy a vevők emiatt nagyon elégedetlenek. A rendszabálynak üzleti számainkra jelenleg semleges hatása van, de óriási megterhelést jelent munkatársainknak: pénteken és szombaton sokkal nagyobb a forgalom, a vevők türelmetlenek, és ezt éreztetik is kollégáinkkal. Állami részről most nem látok változtatási hajlandóságot – a megalapozott érvek ellenére sem. Így például a Balaton melletti települések azt mondják, hogy a turisták számára a szabadság minden napja egyforma, természetesen szeretnének vasárnap is bevásárolni. Emellett sok kisvállalkozó nem tudja megoldani, hogy vasárnap is nyitva tartson, mivel erre sem a személyzetük, sem pedig az anyagi forrásuk nincs meg. Ráadásul a tilalom nem az élelmiszer-kereskedelmet érinti a legerősebben, hanem az olyan bevásárlásokat, ahol az emberek az árut szeretnék kézbe venni, kipróbálni, mint például a bútoroknál, a lakás-felszerelési tárgyaknál, a barkács-cikkeknél. Nem lehet mindent az interneten beszerezni. Az ilyen bevásárlásokat olyankor szokták intézni, amikor van rá idő, tehát a hétvégén.
Az idén drasztikusan megemelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Le fognak állítani emiatt tervezett beruházásokat?
Emiatt nem halasztottunk el beruházást, de komoly kihívást jelent a megemelt díjak kigazdálkodása. A jelenlegi deflációs helyzetben különösen nehéz ezt megoldani, mivel az árakat nem lehet emelni – holott ez lenne az első természetes reakció az ilyen járulékemelésre. Ha erre nincs mód, akkor még hatékonyabban kell dolgozni. Folyamatosan keresünk és találunk is olyan lehetőségeket, ahol még lehet költségeket csökkenteni. Például az energetikai beruházásoknál: a LED-es technológiával hosszú távon jelentős megtakarítások érhetők el.
Miként értékeli Magyarországon a kiskereskedelem általános keretfeltételeit?
Túl gyorsak a változások, ezért nehéz hosszú távra előre tervezni. Ha például a legújabb, a reklámadóra vonatkozó változásra gondolunk, aminél a terv első bemutatásától a parlamenti megszavazásig csak három hét el, fel kell tennem a kérdést: miként lehetne ilyesmit a tervezésnél figyelembe venni? A tervezés biztonságának hiánya a legnagyobb gond, e téren kell megpróbálnunk pozitív hatást gyakorolni a kormányra. Magától értetődő, hogy bizonyos dolgokat meg kell változtatniuk, és az is, hogy megpróbálják a terheket igazságosabban elosztani. Ugyanakkor elnökségünkkel és tulajdonosainkkal szemben azt is tudnom kell bizonyítani, hogy képes vagyok megfelelő tervezésre. Ha most leadok egy jelentést, és három hét múlva minden egy csapásra megváltozik, a tulajdonosok jogosan kérdezik meg: kiszámítható-e még egyáltalán a magyarországi üzleti tevékenység? Minden feltétellel együtt lehet élni. De ideális helyzetben a kormány már előre jelezné a vállalkozóknak, hogy mit szeretne változtatni, aztán pedig közösen beszélnék meg és valósítanák meg a változásokat. Ha azonban az érintettek mindig csak a döntésekre reagálnak, esély sincs arra, hogy a dolgokba beleszóljanak, és üzleti modelljüket ennek megfelelően alakítsák. Már a vállalkozásokkal folytatott több konzultációval önmagában sokat nyernénk.
A Kamara határozottan síkra szállt az EKÁER-rendszer egyszerűsítéséért. Elégedett a jelenlegi szabályozással?
Nálunk a rendszer működik, teljesítettük az előírásokat. Más érintett vállalkozásoknál, például a gépjárműiparban, kritikusabb a helyzet. A rendszer bevezetésének indítéka a sok ÁFA-csalás volt, olyan alapvető élelmiszerek esetében, mint például az étolaj és a cukor. Ha a magyarországi ÁFA-kulcsokat összehasonlítjuk a szomszédos országokban érvényes mértékkel, szinte hívogatja a terület az adócsalókat. Ugyanakkor a bevezetett komplex rendszer, óriási ellenőrző apparátussal, túl bonyolult és frusztrálja az érintetteket. Az szerintünk nem célra vezető, kettős ellenőrzési rendszer – hatékonyabb lenne, ha az alapvető élelmiszereknél csökkentenék az ÁFA-kulcsokat. A sertéshúsnál a kormány ezt már megtette, de ez még kevés. A mérsékeltebb ÁFA-kulcsok a forgalmat is növelnék. Egyfelől akkor a korábban „feketén“ bonyolított ügyletek kifehérednének, másfelől a határvidékeken lakóknak nem kellene külföldre járniuk bevásárolni, és a pénzüket a saját országukban költenék el.
Milyennek látja jelenlegi üzleti helyzetüket?
A Penny azon kevés kiskereskedelmi láncok egyike Magyarországon, amely az ágazatot sújtó különadók és egyéb korlátozások, mint például a „plázastop” ellenére is pozitív mérleggel zárhatta az elmúlt évet. A 2008-as gazdasági válság bennünket is sújtott. Azóta sokat tettünk a beszerzés és az értékesítés területén, ami jelentősen hozzájárult helyzetünk megszilárdításához. 2012-ben átalakítási programot indítottunk, azóta egyre jobb eredményeket érünk el. Ez az összpontosított munka tükröződik vevőink növekvő számában és pozitív megítélésünkben a vásárlók részéről.
Tervezi a Penny újabb boltok nyitását?
A plázastop miatt Budapesten nem tervezünk további növekedést, itt amúgy is nagyobb a bolt-sűrűség, de a főváros nálunk korábban sem volt kiemelt célpont. Mi korán kezdtünk növekedni a vidéki térségben, mivel ott alig, vagy egyáltalán nem működtek más nemzetközi láncok. Új boltok alapítása a fővárosban egyébként is drága, ráadásul nem sok a lehetőség, vidéken ennél sokkal jobb a helyzet.
Németországról további írásokat
a www.ger-mania.hu honlapon olvashat
