A bibliai parancs

– Nem lehet kétséges, hogy bibliai alapon, Isten előtti felelősséggel kell segíteni a rászorulókon. Egyházi vezetőként úgy látom, ez a mostani népvándorlás megállíthatatlan. Új történelmi helyzet alakult ki – mondja a 168 Órának Beer Mikós, a Váci Egyházmegye püspöke, aki szerint a Magyarország déli határszélén élők már most testközelből megtapasztalják, amit előbb-utóbb mindnyájunknak tudomásul kell vennünk: ebben az új helyzetben közösen kell valamit tennünk.

– Sokan tiltakoznak, hogy a falujuk mellett ne legyen menekülttábor. Azt hiszik, így a probléma elkerüli őket. Gyerekes hozzáállás. Arra kértem a papjainkat, lelkészeinket, hogy beszéljenek őszintén a kérdésről, és keressük közösen a pozitív megoldást. Új szemléletmódot kell kialakítani. A Biblia szerint Isten előtt mindenki testvér. Ennek szellemében gondolkodjunk például azon, hogy elnéptelenedett falvaink üres házait miként ajánlhatjuk fel a bevándorlóknak, hogy megművelhessék parlagon lévő kertjeinket. Most összefogásra és nagylelkűségre lenne szükség – mondja Beer Miklós, aki szerint a menekültügy nagy történelmi lecke Magyarország és egész Európa számára.

A Katolikus Karitász évek óta kapcsolatban áll a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, így naprakész információja van arról, hol mire van szükség. A Váci Egyházmegyéhez a fóti Károlyi István Gyermekközpont tartozik, ahol a kísérő nélkül érkező gyermekeket szállásolták el. Az egyházmegyei karitász élelmiszert, ruhát visz oda, most éppen faházat építenek a gyerekeknek.

Azt már a Katolikus Karitász országos központjától tudjuk, hogy az országban kialakított táborokban főként a ruházat, az ágynemű hiánya és gyors elhasználódásuk okoz gondot, így többnyire ruhát, cipőt, párnákat, paplanokat, törülközőket, műanyag poharakat, tisztítószereket, polcos szekrényeket és dobozokat vittek oda. Az idei évben eddig három teherautónyi adományt szállítottak a befogadóállomásokra.

A karitász a nagyfai és a kiskunhalasi táborban is fölajánlotta segítségét, a gyűjtőpontokra tízezer palack szénsavmentes ásványvizet szállítanak. A Budapesten átutazó menekültek nagy száma miatt a karitász egyik budapesti intézménye – a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat – felkészült a menekültek személyes segítésére, de alkalmi élelmiszercsomagokkal is ellátják őket.

A Mazsihisz meggyőződése is az, hogy a rászorulók támogatása minden egyház feladata.

– Ez tórai, bibliai parancs – mondja Heisler András, a szervezet elnöke. Szerinte a migrációs problémát egyik felekezet, egyház sem tudja orvosolni, a megoldás kulcsa a kormánynál és az uniónál van.

Fröhlich Róbert főrabbi blogjában így ír: „A Tóra szövege világosan megkülönbözteti a politikai vagy életvédelmi okokból menekülteket és a más okokból bevándorló személyeket. Nem tesz különbséget azonban a velük való bánásmódban.” Szerinte ennek oka valószínűleg az, hogy minden ember Isten képmására teremtetett, és így mindenkit egyforma méltóság illet meg.

Heisler Andrástól tudjuk, hogy a Mazsihisz civil kezdeményezésre nemrégiben gyűjtést szervezett, és a szervezet ruhákat, higiéniás eszközöket vitt Szegedre a menekülteknek. A közeljövőben a gyűjtést megismétlik. De emellett égető problémának tartják az ukrajnai közösségek – köztük a magyar ajkúak – helyzetét is. Ősszel gyógyszeradományokkal, illetve a téli fűtési szezon beköszöntével pénzzel segítik majd az ott élőket.

– A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Szolgálatának intézményei javarészt idősgondozásra és fogyatékossággal élők ellátására szakosodtak, amit szenvedélybeteg- és hajléktalan-ellátás egészít ki. Mindemellett lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten részt kívánunk vállalni a menekültek segítésében – mondja a 168 Órának Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai szolgálatért felelős püspöke. – Az egyéni kezdeményezéseken és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkájában való részvételen túl a közvetlen krízis enyhítése érdekében ruhagyűjtést szervezünk a hívek körében, valamint pénzadományt juttattunk el a nagyfai befogadóállomásra. Emellett az Evangélikus Diakónia szükségletfelmérést végez, hogy közép- és hosszú távú cselekvési tervet dolgozzon ki.
A menekülthullámmal érintett pályaudvarokon a helyben működő segítő szervezetekkel közösen különféle nyelveken tájékoztató füzeteket adnak majd ki. Egyeztettek a bajor diakónia szakembereivel, és a vasúti diakónia gyakorlatát is meghonosítanák, folyamatos segítő szolgálatot biztosítva az úton lévő rászorulóknak.

– Segíteni akarjuk a hivatalosan menekültstátust kapók társadalmi beilleszkedését is, ennek érdekében „integrációs ház”-koncepciónkkal pályáztunk a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz – teszi hozzá Fabiny Tamás.

– A Református Egyház Menekültmissziójának egyik alapfeladata, hogy a menekültek integrációját elősegítse – mondja Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezető. Ennek érdekében magyar nyelvi órák szervezésével, az iskolai integrációt megkönnyítő, valamint lakhatási programokkal támogatják a nemzetközi védelemben részesítetteket.

A misszió a kétezres évek elején jött létre, amikor több egyház, köztük a református is, a Határőrség Országos Parancsnokságával írt alá megállapodást, hogy együttműködnek a Magyarországon menedékkérő és az idegenrendészeti központokban elhelyezett külföldiek életkörülményeinek jobbá tételében és szabad vallásgyakorlásuk biztosításában.

A Menekültmisszió uniós forrásból bérel a legsérülékenyebb menekülteknek szállást, és biztosít számukra egyedülálló magyar nyelvi programot.

Június végén lejárt minden uniós projektjük, így a következő pályázati kiírásig forrás nélkül, önkéntesek segítségével dolgoznak. Az idén megnövekedett menekültáradatra már a magyarul megtanult diákjaikkal reagálhattak, ők tolmácsként segítenek a pályaudvarokon most érkező társaiknak. Kevés az emberük, így folyamatosan nem, csak alkalmi jelleggel tudnak a menekültek mellett dolgozni. Ilyenkor a hozzájuk érkező adományokat juttatják el a rászorulóknak.

A református zsinat 2006-ban alapította a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványt, amely szintén segélyezéssel foglalkozik. Ők augusztustól heti egy alkalommal – a Karitatív Tanács tagszervezeteinek összefogásával – a debreceni befogadóállomás lakóinak nyújtanak orvosi segítséget.

Szabó Dominikától, a Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjétől tudjuk: ott jelenleg 60-65 különböző országból érkezett 1600-1800 személy él. A tábor lakóinak hozzávetőlegesen tíz százaléka gyermek, és rengeteg a várandós nő. Jelentős az igény az egészségügyi ellátásra, az alapvető gyógyászati, gyógyszerészeti készítményekre. A Magyar Református Szeretetszolgálat a Karitatív Tanáccsal együttműködésben vállalta, hogy általános orvosi ellátást, nőgyógyászati szakellátást és alapgyógyszereket biztosít a tábor lakói számára.

– Az ott élő 90-160 gyermekhez heti kétszer (a nemzetbiztonsági engedélyeztetések előzetes megszerzése után, ami még zajlik) önkéntesekkel viszünk kreatív játékokat, sportszereket, társasjátékokat, a legkisebb korosztályok és a tinédzserek igényeit is szem előtt tartva – mondja Szabó Dominika.

Az állomáson dolgozókkal együttműködésben a foglalkozásokat több nyelven plakátokon meghirdetik, és a gyerekek a játékok egy részét meg is tarthatják. A foglalkozásokat angolul tartják majd, ügyelve a különböző kultúrák közötti szokásbeli különbségekre is. Fárszi és francia tolmács is segíti a munkájukat.