Az egyszeri fideszes számára a péntek reggel pont úgy indult, mint bármelyik másik nap a NER időszakában. Nyugodtan itta a kávéját, a sarkon megvette a szokásos Nemzetet és Hírlapot, a villamoson is úgy tartotta őket, hogy mindenki láthassa: megbízható, rendes ember ő. A munkahelyén a sokat próbált kollégákkal még gyorsan megbeszélték, milyen frappánsan szorította sarokba a balliberális söpredéket előző este Gajdics Ottó a Hírtévén, szóval zajlott minden a szokott kerékvágásban, amikor beütött a krach.

A 168 Óra címlapján ezúttal az elmúlt hét főszereplője, Simicska Lajos látható. Mint ismeretes, a Fidesz titokzatos háttérembere, Orbán Viktor „felettes énje” nyomdafestéket nem tűrő szavakkal reagált több médiumban is az őt ért „hátbatámadásokra”. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.

Az Ipsos februári közvélemény-kutatása szerint tovább csökkent a Fidesz szavazóbázisa, a Jobbiké ugyanakkor nőtt; a pártrangsorban harmadik MSZP táborának mérete több hónapja változatlan.

Felválthatja-e a kézírást a gépírás? Ezekre a kérdésekre keresi ma a választ a 168 Óra élő rádióműsora, a Szerda 11. Tartson velünk! Vendégeink Raátz Judit nyelvész és Demeter Lilla grafológus.

Korábbi bizalmasa nyíltan hadat üzent Orbán Viktornak. A hatalmi harc veszedelmes lehet a miniszterelnök számára. Hogy kettejük egykor szoros viszonya megromlott, arról régóta tudni lehetett – írja a Neue Zürcher Zeitung.

Az Orbán-Simicska konfliktus. A 168 Óra stúdiójában Jolsvai András, Krug Emília, Lampé Ágnes és Pungor András.

Tarlós István politikai bölcsességében bízik Kőbánya fideszes polgármestere, aki tiltakozik az ellen, hogy a kerület egyik parkjának neve Moszkva parkra változzon. Kovács Róbert úgy látja: akár Kőbányán is lehetne, előre egyeztetett módon, közterületet elnevezni az orosz fővárosról, de egy ilyen lépést nem aktuálpolitikai megfontolásoknak kellene vezérelnie.

Orbán Viktor politikai krédója első nyilvános fellépésétől kezdve a bátorság köré szerveződik, tevékenysége pedig azok szemében vált szálkává, akik a status quót, vagyis előjogaikat féltik – mondta a XXI. Század Intézet keddi budapesti konferenciáján Schmidt Mária, a tudományos műhely és a helyszínt adó Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Pert nyert az LMP a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, így az NGM-nek nyilvánosságra kell hoznia, hogy a stratégiai partnerségek keretében mekkora adókedvezményt és közvetlen állami támogatást osztottak szét. A döntés precedensértékű: végre minden állampolgár megtudja, hogy mennyit költ az állam az adóforintjaikból a kézzelfogható eredményeket eddig nem hozó együttműködésekre.

Könnyítene a kormánytisztviselők áthelyezésének szabályain egy törvényjavaslat. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott tervezet szerint a tízévesnél idősebb gyereket nevelő tisztviselőknek el kell fogadniuk, ha esetleg akár három órát is utazniuk kell a munkahelyükre naponta. Kisebb gyerekek esetében „csak” maximum két óra lehetne a megengedett kötelező ingázás.

A bankok számára nem marad egyéb, mint a megegyezés Orbánnal – írja Christian Höller a Die Pressében közölt kommentárjában.

„Arcátlan, cinikus szemtelenség” – summázta a Magyar Nemzeti Banknál bejelentett ötszázalékos béremelést a bank egyik korábbi vezetőségi tagja. Bár 2010-ben Orbánék kétmilliós bérplafont hirdettek a közszférában, az MNB több vezetője havi több mint bruttó négymilliós fizetést visz haza. A Magyar Liberális Párt szakemberei nem értik, miért indokolt az ötszázalékos béremelés egyszázalékos inflációnál.

Utánajárnak kényes ügyeknek, kinyomoznak mindent, amit a hatalom el akar titkolni. Még sincs helyük a magyar mainstream médiában. Díjnyertes újságírók, akik kényelmetlenné váltak a politikának, a tulajdonosoknak, mert nem voltak hajlandók takarékon égni. Kerestek hát új formákat: nyugdíjasok, közszolgák sárga csekkjei révén, vállalkozók adományaiból tartják fenn internetes lapjaikat. És ott folytatják, ahol abbahagyták. Azt mondják, mára világtrend, hogy közösségi finanszírozásból működik az oknyomozó újságírás.

Amikor Orbánék állampolgárságot és szavazati jogot adtak a határon túli magyaroknak, sokan féltek attól, hogy ez túlságosan fel fogja erősíteni a nacionalizmust és a szeparatista kezdeményezéseket. Ráadásul Orbán nem győzte hangsúlyozni, hogy a magyar nemzet határai nem a jelenlegi országhatároknál húzódnak, hanem leginkább a trianoni határoknál. Putyint követve ez ügyben is léphet?

Simicska Lajos oligarchához fűződő hosszú barátságának vége politikailag is nehéz helyzetbe sodorhatja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt . .... A Magyar Nemzet weboldalán megjelent szűkszavú közlemény bombaként robbant. Liszkay Gábor, a lap főszerkesztője és a Hír-TV intendánsa, valamint Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió (Radio Kettenbrücke) intendánsa és a jobboldali média több más csúcsvezetője bejelentette, hogy „lelkiismereti okokból” lemondanak a posztjukról – írja Gregor Mayer a Der Standardban.

A nagy presztízsű The Economist hetilap is beszámol a Simicska–Orbán-háborúról: még helyi mércével mérve is kivételes az a kirohanás, amelyet a legbefolyásosabb üzletember intézett az elmúlt napokban a kormányfő ellen – írja a lap Káromkodik, mint egy oligarcha címmel megjelent cikkében.

Békülékeny hangon fordult a bankszektorhoz Orbán Viktor: azt ígéri, a jövő évtől csökkentik az európai országok között nálunk legmagasabb bankadót – írja a Bloomberg hírügynökség. A bankrészvények azonnal emelkedésnek indultak, amikor a miniszterelnök bejelentette: 2016-ra hatvanmilliárd forintnyi adócsökkentésre számíthatnak a pénzintézetek.

Miután alig két hónapja Orbán Viktor személyesen nyitotta meg a gázszerelőből milliárdos vállalkozóvá lett felcsúti polgármester mangalica telepét, a napokban az agrártárca bejelentette: a tavalyi támogatás kétszeresét, több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kap idén a sertéságazat.