Egy tünet, amire érdemes figyelni: ezt kell tudni az erős szívdobogásról

Mindenki tapasztalhat élete során egy-egy erős szívdobbanást, például egy nagyobb ijedtség kapcsán, és kifejezetten gyakori tünet lehet ez pánikbetegség esetén is – írja cikkében a Egészségkalauz. Ugyanakkor sokan attól tartanak, szívbetegség állhat az erős bedobbanások mögött. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a lapnak elmondta, mi okozhat ilyen panaszt és mikor érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt venni.

Amit mindenképpen érdemes tudni, hogy mind a szorongásos állapotra, mind a pánikbetegségre jellemző lehet, hogy az erős szívdobogás vagy szabálytalan szívverés jelensége átmeneti jellegű. A pánikbetegség okozta további tünetek – mint például felgyorsult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, a kontroll elvesztésétől való félelem – szintén időszakosan jelentkeznek, de néha olyan erősek, hogy felmerülhet a szívinfarktus gyanúja is. Éppen ezért mindenképpen fontos elindítani a kivizsgálást, hiszen akár szívbetegség, akár pánikbetegség okozza a panaszokat, mindkettő kezelést igényelhet.

A nem megfelelő folyadék ellátottság felboríthatja a szervezet elektrolit egyensúlyát, ami miatt a szívnek gyorsabban, erősebben kell dolgoznia, hogy megpróbálja visszaállítani azt. A dehidráció különösen intenzív testmozgás, hőség okozta rosszullét, és olyan anyagcsere betegségek esetén gyakori, amelyek befolyásolják az elektrolit háztartást. Ilyenkor nem ritka az erős szívdobogás jelensége.

Mivel a hormonok a test kémiai hírvivői, a hormonszintekben bekövetkező változások a szívritmust is befolyásolhatják. A pajzsmirigyzavarok, mint a pajzsmirigy túlműködés gyakori okai a hormonális egyensúly felborulásának. Mindenképpen érdemes kivizsgáláson részt venni, ha más pajzsmirigy zavarra utaló tünet is jelentkezik Túlműködés jele lehet például a szívdobogás érzés, a fogyás, a remegés, az izgatottság, a fokozott éhségérzet, a melegségérzés, a verejtékezés, a menstruációs zavar.

A szív elektromos jeleket használ a „kommunikációra”, tehát ha probléma jelentkezik az elektromos rendszerében, az a négy kamra bármelyikében szabálytalan, esetleg túl gyors vagy túl erős pumpáláshoz vezethet, a téves „üzenetek” miatt. Az egyik leggyakoribb ilyen jellegű probléma a paroxismalis supraventricularis tachycardia,vagy például a pitvarfibrilláció. Ilyenkor nem mindig áll súlyos szívbetegség a háttérben.

Kardiológiai kivizsgálásra akkor van szükség, ha az erős szívdobogás, a nagy bedobbanások többször is előfordulnak és esetleg más tünetek is csatlakoznak hozzá. Ilyenkor fontos kideríteni, mi okozhatja a panaszokat

– hangsúlyozta Müller Gábor. A KardioKözpont kardiológusa hozzátette, a kikérdezés előtt érdemes végig gondolni, mikor kezdődött a tünet, mi válthatta ki, milyen további tünetek vannak, van-e ismert betegség – nem csak szívbetegségről lehet szó-, volt-e a családban kardiológiai panasz, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen rizikófaktorok érintik. 

Általában nyugalmi EKG-ra és Holter monitorozásra, bizonyos esetekben pedig terheléses EKG-ra is szükség van, hogy lássuk a szívműködés sebességét, szabályosságát, változásait. A laborvizsgálatok szintén fontosak, már csak a gyakori pajzsmirigy betegségekre utaló értékek ellenőrzése miatt is.

A szükséges vizsgálatok elvégzése után kiderül, milyen kezelésre van szükség. Sok esetben elég lehet az életmód rendezése, ami magában foglalhatja a túlsúlytól való megszabadulást, a dohányzás elhagyását, a rendszeres mozgást és a szívbarát étkezést – ebben jelent nagy segítséget az életmód orvoslás. A hatékony stresszkezelés önmagában is rendezheti a helyzetet, amiben akár pszichológus segítségét is lehet kérni. Ha pedig szívbetegség áll a tünetek mögött, számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, amelyek mellett szintén jelentős a megfelelő életmód kialakítása.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pexels / Piaxabay)