Szárnyakat ad vagy szívdobogást okoz?
Kinek jutna eszébe tíz-tizenkét éves gyerekeket feketekávéval itatni? Nyilván senkinek. Ám ha gyermeke mégis a koffeinmérgezés tüneteit mutatja, járjon utána, nem fogyasztott-e energiaitalt! A fogyókúrázókat figyelmeztetik a rejtett kalóriákra, de ki figyelmeztet a rejtett koffeinre?
Három-négy kissrác álldogál a közértben, a leértékelt energiaitalokkal teli pult előtt. – Ez tök jó, ilyet kaptam a bátyámtól a múltkor – mondja az egyik, olyan 12 évesnek kinéző gyerek. Csak azért nem vásárolnak be bőségesen, mert az egyiküknek eszébe jut: a másik boltban sokkal olcsóbban adják, így hát átmennek oda. És valószínűleg ott is minden gond nélkül kiszolgálják őket, hiszen nem alkoholról vagy dohányáruról van szó, „csupán” energiaitalról. Kérdés, ha ez a csapat kissrác beállít egy presszóba, és feketekávét rendel, vajon nem szólnának a pincérek, hogy talán nem kellene…
Nagy szerencsétlenséget még nem okozott az energiaital gyermekkézben, de kisebb malőröket már látott a szakember.
– Előfordul, hogy 13-14 éves gyerekek hét végén három-négy energiaitalt is elfogyasztanak, ennek akár komolyabb következménye is lehet, például kórházi kezelés – mondja dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos. – Az energiaitalok a taurin mellett koffeint is tartalmaznak, melyre a fiatal szervezet hevesen reagál. Szapora szívműködés, hányinger, hányás, rossz közérzet, magas vérnyomás jelentkezhet, és a tünetek akár kórházi kezelést is indokolhatnak. A nagyobb kamaszoknál pedig amellett, hogy hosszú hétvégi bulin 4-6 energiaital is „elcsattanhat”, gyakori, hogy alkoholt vagy már pszichoaktív szert is fogyasztanak, melyek egymás hatását erősítik.
A szakember nem tartja egészségesnek az energiaitalok nyakra-főre való fogyasztását: – Ott vannak a tévéreklámok, amelyeket nézve sokan elhiszik, hogy szárnyakat kapnak, mindent meg tudnak oldani, nem lesz előttük lehetetlen. De sajnos, ez nem így működik, sőt, akár vissza is üthet – teszi hozzá.
Az energiaitalok természetesen legális stimuláns vegyületeket tartalmaznak, különben nem is lehetne reklámozni őket.
– A legális stimuláns vegyületek közül a leginkább elterjedt természetesen a koffein – mondja Zacher Gábor. – Az ország felnőtt lakosságának a fele rendszeres kávéfogyasztó, és esetenként koffeinfüggő is. Ugyanis hogy ha valaki három éven keresztül naponta 150 milligramm koffeint elfogyaszt, ami egy, másfél csésze jó minőségű feketének felel meg, akkor tulajdonképpen koffeinfüggő, ami egy ugyanolyan pszichopatológiai kórkép, mint bármely egyéb függőség, mert ha nem jut kávéhoz, akkor bizony elvonási tünetei vannak.
Igaz, az energiaitalok és üdítők csomagolásán feltüntetik, hogy mit tartalmaz, no de ki áll neki számolgatni, hogy hány milligramm hány csésze kávénak felel meg? És egyáltalán: ki áll neki olvasgatni, mi áll ott apró betűkkel? Múltkor diplomás, művelt kolléga járta meg: felhajtott egy palackkal abból az üdítőből (nem energiaitalból!), amelyet úgy hirdetnek, hogy „felpörgeti az anyagcserét.” Fenn kukorékolt egész éjjel, merthogy nem szokott a koffeinhez. Járhatott volna akár rosszabbul, mert az ital másik összetevője, a zöldtea-kivonat egyeseknél hasmenést is okozhat.
Az régóta köztudott, hogy bizonyos kólatermékek is tartalmaznak koffeint.
– Volt olyan betegünk, aki büszkén mondta, hogy ő nem iszik kávét – meséli a szakfőorvos. – Csakhogy megivott naponta két liter kólát, és ez ugyanolyan jellegű koffeinfüggőséget okozott, mintha „csak” kávét ivott volna. Nem vagyok bigott energiaital-ellenes – folytatja Zacher Gábor. – És szó nincs arról, hogy visszasírnám a régi időket, amikor a Coca-Cola-mámorban fetrengő, beatzenét hallgató imperialistákat ostorozták. De nem tartom egészséges dolognak, hogy egy 13 éves gyerek az osztálykiránduláson megiszik 3 energiaitalt, ettől egész éjjel fenn van, de utána nem érzi magát túl jól. Kicsit hányingere van, kicsit szalad a szíve, hát persze, tudniillik van egy enyhe lefolyású koffeinmérgezése.
Ami még fontos: régebben jóval később találkozott egy fiatal szervezet a koffeinnel, általában a húszas évei elején kezdett valaki kávét fogyasztani. Ma az energiaitalok divatjának „köszönhetően” ez a korhatár jóval lejjebb csúszott. És ez a divat igen kifizetődő a forgalmazók számára.
– Kérdés, meddig marad divat, vagy milyen új divatőrület kap el minket – mondja a toxikológus. – Gondoltunk volna 15 éve olyasmire, hogy internet- vagy sms-függőség? Vagy gondoltunk Jane Fonda mozgalma előtt edzésfüggőségre? Biztos élünk most is együtt olyan magatartásformákkal, olyan fogyasztási szokásokkal, amelyekből pár év múlva divat lesz, és ezzel a divattal párhuzamosan kialakulhatnak természetesen függőségek is.
Nemcsak koffein-ügyben érik meglepetések a vásárlót. Egyre több a mesterséges édesítőszerrel készített üdítő. Ott virít rajtuk a light felirat, ettől aztán sokan bátran berakják a kosárba, és azt gondolják, hogy most egészségtudatosak, hiszen nem cukros lét isznak. Az utolsó hazai mohikánt, a másfél literes, csupán természetes citromaromát tartalmazó Fonyódit is felváltotta új, dizájnosabb, ám édesítőszeres változata. Tény: ma már nem használnak olyan mesterséges édesítőszert, ami rákot okoz. Ám e vegyületek sokaknál komoly gyomor-bélrendszeri tüneteket, hasmenést, görcsöket válthatnak ki.
– Ez inkább allergiás folyamat – mondja a szakember. – Az emberek jelentős rész azt gondolja, hogy az allergia az, amikor feldagad valamije, viszket, pedig nemcsak ez. Ezek a hasmenéses tünetek gasztorintesztinális rendszer allergiás reakciói, nincs közük bakteriális vagy vírusos fertőzéshez. És sajnos, mint köztudott, egyre több allergiás beteggel találkozunk.
Ahhoz képest, hogy a világtrend az egészségkultusz felé megy, nem jó látni, hogy itthon mennyi mesterséges anyagot gurítunk le a torkunkon folyadék gyanánt. Zacher Gábor szerint ennek is, mint sok minden másnak, az egészségnevelés hiányában kell keresni az okát. Ez ugyanis ellene hathatna a rossz szociális mintának vagy a divatoknak. – Vannak iskolák, ahol behatóbban foglalkoznak az egészséges életmódra való neveléssel, de a mai magyar tantervben az egészségnevelés nem nagyon szerepel – mondja a toxikológus főorvos.
