A sajtevés veszélyeire figyelmeztetnek a szakemberek
Nem minden sajtnak ehető a külső rétege, mert műanyag, viasz vagy más, nem ehető bevonat védi a környezeti hatásoktól. Ám az ehető rétegekkel is csínján kell bánni, mert azok a környezeti mikroszennyeződések miatt rejthetnek veszélyt magukban. A sajtevés veszélyei néhány egyszerű szabály betartásával azonban sikerrel mérsékelhetők.
A sajt minden magyar konyhában megtalálható, hiszen a tej mellett talán a legnépszerűbb tejtermék. Ám nem mindegy, hogyan majszoljuk el a sajtot, mert akár egészségügyi problémát is okozhat a helytelen fogyasztás. A sajtevés veszélyeire figyelmeztet a Rizikometer is a Facebook oldalán. Mint írják, nem minden sajtnak ehető a külső rétege, ám akár teljes egészében fogyasztható a sajt, akár le kell fejteni róla a külső réteget, érdemes odafigyelni néhány szabályra.
Sajtonként eltér, hogy ehető-e a külső réteg vagy sem
Az az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó oldal arra a kérdésre, hogy a sajtok héja, külső rétege ehető-e, azt írja: nem lehet egyértelmű választ adni, mivel ez minden egyes sajtfajtánál más és más.
A friss, lágy sajtok, mint a mozzarella, a scamorza vagy a feta nem rendelkeznek kéreggel, a többé-kevésbé érett sajtok esetében azonban mindig képződik valamiféle héj, amely védi a sajtot a környezetétől. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a felület érintkezik a porral és minden vegyi vagy mikrobiológiai szennyeződéssel, ami a környezetben található. Az előre csomagolt érett sajtok külseje ettől függetlenül fogyasztható, hacsak nincs ráírva a csomagolásra az ellenkezője.
Az Il Fatto Alimentare cíkkére hivatkozva arra is felhívja a figyelmet a Rizikometer, hogy bizonyos típusú sajtokat műanyag-, viasz- vagy más nem ehető bevonat véd. Ilyen például a Leerdammer vagy a Pecorino is. De vannak olyan fajták is, amelyeket érlelés közben rendszeresen bedörzsölnek víz és só oldatával. Ez a módszer ugyan hozzájárul a sajt ízének és aromájának kialakításához, valamint megakadályozza a káros mikroorganizmusok fejlődését is, ám a sajt külső rétegét azonban ehetetlenné teszi. Ilyen sajt például a gorgonzola.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. szeptember 17., 13:09
Számos ráktípusnak vannak egyértelmű jelei, amelyeket nem veszünk komolyan. A túlélés esélyeit azonban nagymértékben megnöveli, ha a tünet alapján elgondolkodunk, talán rák áll a háttérben. Az evés közben jelentkező tünetek is beszédesek, érdemes rájuk odafigyelni.
Életmód
2024. szeptember 10., 16:26
A szőlő az ősz egyik kedvelt gyümölcse, hazánkban több okból is. A magyarok szeretik a szőlőt majszolgatni, mazsolává aszalni és borrá nemesíteni is. A méltán híres magyar borvidékeknek hála számos szőlőfaj megtalálható Magyarországon. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a szőlő komoly gyógyhatással is rendelkezik.
„A brie vagy a camembert sajtokkal más a helyzet, azoknál a külső nemespenész borítás is bátran fogyasztható. A parmezán (Parmigiano Reggiano) és a Grana Padano sajtok héja is ehető, ezeket azonban célszerű megmosni és a kéregből egy kicsit lekaparni, mielőtt asztalra kerülnének” – hívja fel a figyelmet a Rizikometer.
A magyar sajtevési szokások
Nálunk még mindig a trappista a legnépszerűbb sajtfajta, ám az elmúlt években hódítanak a kézműves sajtok is, a magyar vásárlók egyre inkább keresik a hazai készítők gasztro-termékeit – írja a hugisajt.hu.
A statisztikák szerint a magyarok fejenként 7,6 kilogramm sajtot fogyasztanak évente, az Európai Uniós átlag ezzel szemben 18 kiló felett van, vagyis jóval kevesebb sajtot fogyasztunk, mint az átlag európaiak.
A sajt fontos részét képezi a táplálkozásunknak, hiszen a tejben, így a sajtban is fontos tápanyagok és nyomelemek vannak, kalcium és foszfor, de a fehérjetartalma is magas. Kevesen tudják, de 10 dkg lágy sajt képes fedezni egy felnőtt ember napi kalciummennyiségének 40 %-át, vagyis mindenképp érdemes több sajtot fogyasztanunk.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
