A sajt is növelheti a rák kialakulásának kockázatát?!
Mi jöhet még?!
A cheddar sajt és a különféle krémsajtok fogyasztása 50 százalékkal növelheti a rák kialakulásának kockázatát. A New York-i Roswell Park Center Institute tanulmánya több mint 3000 nő tejtermék-fogyasztási szokásait vizsgálta 11 éven keresztül, amely során azt találták, hogy a sajtfogyasztás a nőknél 53 százalékkal növelte a mellrák kialakulásának kockázatát – írja a Joy.
Már napi napi 53 grammnál több sajt növelheti a rák kialakulásának kockázatát
A vizsgálathoz kétszáz olyan embert kérdeztek meg, akik húgyhólyagrákban szenvedtek, és az adataikat összehasonlították olyanokéval, akiket nem támadott meg a tumor. Az eredmények szerint a kismértékű sajtfogyasztás nem volt hatással a betegségre, a kialakulás valószínűsége azonban ötven százalékkal nőtt akkor, ha a napi mennyiség elérte az 53 grammot – írja a Webbeteg. A tejtermékek egy úgynevezett IGF-1 hormont tartalmaznak, aminek magas bevitele potenciálisan elősegítheti a rák kialakulását.
Mivel egy kiló sajt előállításához akár 12 kilogramm tej is szükséges lehet, ezért a sajtok nagy koncentrációban tartalmazzák ezeket a hormonokat. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne sajtot enni, csupán arra kell odafigyelni, hogy mértékkel fogyasszuk azt. A tanulmány viszont azt is megállapította, hogy a joghurtok fogyasztása 30 százalékkal csökkenti a kockázatot.
Egy másik kutatás pont az ellenkezőjét állítja: csökkenti a rák kialakulásának kockázatát a sajt
A camembert-ben, a brie-ben és a cheddar sajtban található enzim nagyobb mennyiségben fogyasztva segíthet a rákos sejtek pusztulásában – derült ki a Michigani Egyetem kutatásából – írja a Népszava. Egy általános tartósítószer, amelyet a tejtermékekben, általában camembert-hez és brie-hez hasonló sajtokban használnak, megtámadhatja a rákos sejteket a szervezetben. A Journal of Antimicrobial Chemotherapy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kulcs egy nizin nevű enzim, amelyet a sajtiparban arra használnak, hogy ne romoljanak meg olyan hamar a termékek. A Michigani Egyetem kutatói olyan patkányokon tesztelték a nizin hatását, amelyeknek nyaki és agyi tumorjaik voltak. Kilenc hét alatt a rákos sejtek 70–80 százaléka teljesen eltűnt – jelentette be a szinte már hihetetlennek tűnő eredményeket dr. Yvonne Kapila egy sajtóanyagban.
A nizint egyébként egy nem mérgező, színtelen és íztelen, porállagú tartósítószerként viszik be a sajtokba és tejtermékekbe. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az enzim nemcsak harmincféle rákot képes gyógyítani, de bőrfertőzéseket, légúti és hasi, valamint orális betegségeket is sikerült vele visszaszorítani, és az antibiotikumoknak ellenálló MRSA baktériumot, azaz a Staphylococcus aureust is elpusztítja. Egy tavalyi, a Journal of Agricultural and Food Chemistry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nizintartalmú sajtok az anyagcserére is jótékony hatással vannak. Nem mindegy azonban, mennyit fogyasztunk belőlük – általában sajnos túl keveset.
Hogyan együnk sajtot?!
A legjobb, ha természetes sajtokat választunk, kevesebb zsírral, alacsony nátriumtartalommal és minél több fehérjével. Az ömlesztett sajtokat, amelyek általában magasabb nátrium- és zsírtartalmúak, kerülni kell. Más magas nátriumtartalmú sajtok közé tartozik a feta és az edam, míg mások, például a mozzarella és az ementál kevesebbet tartalmaznak – írja a Drink. Mivel a sajtnak csekély hatása van a glükózszintre, párosítható magasabb GI-vel rendelkező élelmiszerekkel, hogy kiegyensúlyozza azokat. Jó választás az olyan harapnivaló, mint az alma és sajt, vagy a teljes kiőrlésű kenyérből, friss zöldségekből és mozzarella sajtból készült mini pizza. Bár könnyű egy mozdulattal sok sajtot megenni, a legjobb, ha korlátozzuk a bevitelét. A tipikus adag 1.5 uncia természetes sajt vagy 2 uncia ömlesztett sajt.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)