Óraátállítás: kezdődik a nyári időszámítás
Magyarországon ismét óraátállításra kerül sor most vasárnap.
Húsvétvasárnapra virradóan ront ránk az óraátállítás. A nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé állítjuk az órát. Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont több tényező miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, nem dőlt még el, de a kormány már jelezte, a nyári időszámítást támogatná – írja a Porfolio.
Hivatalosan a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. 2024-ben ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
most vasárnap kell hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat.
A téli időszámítás kezdete pedig október 27-re esik, vagyis ezen a vasárnapon kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.
Az óraátállítást sokan nem szeretik
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. március 19., 11:41
Húsvétvasárnapra virradóan ront ránk az óraátállítás, amelyet sokan gyűlölnek és még többet kritizálnak, mondván idejétmúlt és egyre világosabb, hogy többet fizetünk a vámon, mint amennyit nyerünk vele a réven.
Tech-Tudomány
2024. március 20., 18:27
Ki gondolná, hogy a fogainkkal kapcsolatos gondok összefüggésben állhatnak azzal, hogy pihenésünkben zavar mutatkozik.
Életmód
2024. március 1., 18:03
A jó alvás számos tényezőn múlik és nem biztos, hogy többet kell aludni ahhoz, hogy energikusabbak legyünk.
Az óraátállítás lehetőségének első hivatalos említése 1916-ból származik, egyes források szerint azonban már Benjamin Franklin is felvetette annak szükségességét, miután megvizsgálta, mennyi világításra használt gyertya fogyott az 1784-es tél során, és úgy gondolta, az idő elcsúsztatása segítene az embereknek spórolni a világítás költségein. Arról azonban, hogy az óraátállítás valóban segít-e csökkenteni a rezsiköltségeket, egészen máig nagymértékben megoszlanak a vélemények. Egyes kutatások 0,5 százalékos átlagos fejenkénti megtakarítást emlegetnek, mások 4 százalékkal megugró költségekre találtak bizonyos bizonyítékokat.
Míg az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal, a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során.
Az óraátállítás károsságának elsődleges oka pontosan abban keresendő, amit mindannyian érzékelünk az átállítás utáni reggelen: vagy kialvatlanok vagyunk a szokásosnál rövidebb alvásidő miatt, vagy túlaludjuk magunkat a szokatlanul hosszú este miatt, vagy pedig a szokásos időben kelünk, a nap viszont mégsem ott tart, ahol feje tetejére állított biológiai óránk szerint kellene, ez pedig teljességgel összezavarja az időérzékünket.
(Kiemelt képünk illusztráció: Fotó: XAMAX / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
