Leukémia: hétköznapi panaszokkal jelez a kegyetlen kór
Hasi fájdalmak, influenzaszerű tünetek, indokolatlan fáradtság, gyakori véraláfutások: mind-mind a leukémia tünetei lehetnek.
Régebben a vérrák elnevezés is elterjedt volt, azonban ez nem adta vissza pontosan a betegség lényegét. A kóros sejtburjánzás ugyanis nem a vérben, hanem egyrészt a csontvelőben, másrészt a nyirokrendszerhez kötődő szervekben zajlik. Ebből adódóan mieloid és limfoid leukémiáról lehet beszélni – írja az oktogonmedical.hu. A két fő típust tovább csoportosíthatjuk aszerint, hogy a leukémia milyen lefolyású, milyen gyorsan lép fel és zajlik le.
Ennek megfelelően mindkét típusnál megkülönböztetünk akut és krónikus változatokat. Az akut leukémiák rendszerint hirtelen alakulnak ki, heveny tünetekkel járnak, míg a krónikus típusok lassabban fejlődnek ki, a normál vérképzés elhúzódó folyamat révén alakul kórossá.
A túlélési esélyek sok tényezőtől függnek, ezek közül a legfontosabbak a korai diagnózis megléte, a beteg kora, általános egészségi állapota, illetve a megfelelő kezelés mielőbbi alkalmazása.
A leukémia okai
A leukémia egy általános kifejezés, azokra a kórképekre utal, amelyeknél a csontvelő olyan fehérvérsejteket kezd el termelni, amelyek nem fejlődtek ki megfelelően, továbbá kóros elszaporodást mutatnak. Ezek a fehérvérsejtek – fejletlenségük miatt – nem képesek jól ellátni a feladatukat, ráadásul szaporodásuk fokozatosan háttérbe szorítja az egyre kisebb számban jelen lévő egészséges vérsejtet. Ez a folyamat oda vezet, hogy a túlságosan nagyszámú fehérvérsejt kiszabadul a véráramba, amivel párhuzamosan megjelennek a leukémia első tünetei.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. április 9., 20:07
A 2003-2007-es statisztikai adatok szerint az alábbi ráktípusok a legveszélyesebbek.
Életmód
2024. április 9., 12:04
A rák néha olyan rejtett tünetekkel jelentkezik, amelyek szinte senkiben nem keltenek gyanút, ilyen például a dagadt láb.
Életmód
2024. április 8., 17:14
Fél tucat olyan rák van, amit a HPV vírus okozhat. Ezért is ajánlott a folyamatos szűrővizsgálatokon való részvétel, és a HPV elleni védőoltás.
A leukémia kialakulásának pontos okát jelenleg sem ismerjük, tudható azonban, hogy több kockázati tényező is elősegítheti a kórkép kifejlődését. A rizikófaktorokat két fő csoportba sorolhatjuk, ezek a genetikai és a környezeti tényezők.
A genetikai tényezők szerepének vizsgálatára számos kutatás irányult már. Ezek alapján több következtetést is levontak a szakemberek.
Egypetéjű ikreknél vagy különböző korú testvéreknél az átlagosnál nagyobb a leukémia kialakulásának esélye.
Bizonyos kromoszóma-rendellenességek is kiváltó okok lehetnek, különösen igaz ez a Down-szindrómás esetekre.
Azokban a családokban, ahol örökletes immunológiai károsodás van jelen, szintén nagyobb kitettséggel rendelkeznek a leukémia tekintetében.
A rizikófaktorok közé sorolható a szerzett immunhiányos állapot is.
A leukémia gyermekeknél gyakori daganatos megbetegedés, de a felnőtteknél sem ritka a rákos elváltozások csoportján belül.
A környezeti okok kapcsán leginkább a szervezetet érő ionizáló sugárzást, a korábbi daganatellenes kezeléseket, az immunrendszer éberségét befolyásoló immunszuppresszáns gyógyszereket, illetve a klóramfenikol antibiotikumot lehet megemlíteni, mint a leukémia kialakulásában közreműködő tényezőket.
A leukémia típusai
A leukémia típusának meghatározása nagy jelentőséggel bír, mivel ez az információ alapvetően befolyásolja a megfelelő kezelés kiválasztását.
A betegség kialakulásának lényege, hogy a csontvelőben lévő vérképző sejtek nem fejlődnek ki megfelelően, valamint kórosan elszaporodnak, ezt követően pedig megjelennek a vérben. Ezek a nem megfelelően kifejlődött sejtek a későbbiekben nem lesznek képesek ellátni a rájuk bízott feladatokat.
Korábban már utaltunk rá, hogy mieloid és limfoid típusú leukémiát különböztetünk meg, annak megfelelően, hogy a mieloid vagy a limfoid fehérvérsejtképző sejteket érintette a rákos átalakulás.
Ezt a két leukémiafajtát tovább tipizálhatjuk aszerint, hogy milyen gyorsan lép fel és megy végbe a betegség. Az akut változatnál a betegség hirtelen jelenik meg, és kezelés nélkül néhány hónapon belül halálhoz vezet, ezzel szemben a krónikus változatnál a kóros sejtburjánzás lassabb folyamat során zajlik le.
Ezek alapján a leukémia négy alaptípusa a következő:
- akut limfoid leukémia (ALL),
- akut mieloid leukémia (AML),
- krónikus limfoid leukémia (CLL),
- krónikus mieloid leukémia (CML).
Akut limfoid leukémia
A leggyakoribb daganatos megbetegedés a 15 évnél fiatalabb gyermekek körében, az összes rákos megbetegedés 25%-át ez a típus teszi ki. A gyermekkori leukémiákon belül 75%-os arányban fordul elő. Serdülő- és felnőttkorban már jóval ritkábban alakul ki.
Jellemzője, hogy a fehérvérsejtek érési metódusa egy bizonyos ponton megszakad.
Szerencsére mára az egyre korszerűbb kezelési módszereknek köszönhetően akár az érintettek 80%-a is meggyógyítható.
Akut mieloid leukémia
Ez a leukémiatípus bármely korosztálynál megjelenhet, de jellemzően a felnőttek válnak érintetté. A gyermekkori leukémiás esetek 15%-áért felelős. Inkább azoknál léphet fel gyakrabban, akiknél különböző daganatos megbetegedések kezelése során kemoterápiát vagy sugárkezelést alkalmaztak.
A betegséget a kórosan burjánzó csontvelői eredetű sejtek idézik elő.
Krónikus limfoid leukémia
A leukémiának ez a típusa szinte csak felnőtteket, 55 évnél idősebb embereket érint. Gyermekeknél lényegében kizárt az előfordulása, de fiatal felnőtteknél sem mondható jellemzőnek. A betegek 75%-a 60 évesnél idősebb.
Jellemző rá a kórosan magas limfocitaszám, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodása.
Krónikus mieloid leukémia
A krónikus mieloid leukémia a viszonylag ritka ráktípusok közé tartozik. Leginkább felnőttek betegsége, közülük is általában a középkorú és idősebb korosztály az elszenvedője, ritkán azonban gyermekek is érintettekké válnak. Évente százezer főből 1-2 új esetet diagnosztizálnak.
Nagyszámú kóros fehérvérsejt, illetve a normális vérsejtek csökkenő mértékű termelődése jellemzi. Lassú kifejlődésű, sokszor csak véletlenül derül ki a kezdeti stádiumban.
A fenti négy alaptípuson kívül megemlítünk még két jellegzetes altípust is, az egyik a Non-Hodgkin-limfóma, a másik a Hodgkin-kór.
A non-Hodgkin-limfóma egy olyan betegségcsoport, ami többféle kórképet is magába foglal. Ennél az altípusnál a nyirokszövet B- vagy T-limfocitáinál következik be a rákos elváltozás. A limfociták ilyenkor rákos sejtekként kezdenek el viselkedni, növekedésük és osztódásuk kontrollálatlan, valamint nem is pusztulnak el oly módon, mint egy egészséges emberben. Ennek az altípusnak is több formája ismert, de ezek mindegyike kezelhető, és sok betegnél mutat kedvező képet az időben diagnosztizált betegség kezelése.
A Hodgkin-kórra a nyirokszövetek rákos megbetegedése a jellemző, amelynél egy speciális daganatsejt, az úgynevezett Sternberg-Reed sejt jelenléte figyelhető meg. A 15 és 35, valamint az 50-70 év közöttieknél fordul elő leggyakrabban, viszont az egyik legjobban gyógyítható daganattípus, ha időben felfedezik. A kezelések és az abból adódó mellékhatások más típusokhoz képest kevésbé megterhelőek, a betegek többségénél teljes gyógyulás következik be.
A leukémia tünetei
A leukémia tünetei sokszor általános jellegűek, melyek alapján nehezen ismerhető fel a betegség, ezért részletes kivizsgálás válik indokolttá. Az akut típusok bár gyors lefolyásúak, de a tünetek ezeknél is gyakran hétköznapi panaszokként jelentkeznek.
Legtöbbször a következő tünetek figyelhetők meg:
1. Vérszegénység
Abból adódik, hogy a vörösvértestek nem termelődnek megfelelően, ezért sápadtság, fáradékonyság, levertség, felgyorsult légzés alakul ki.
2. Bevérzések, véraláfutások, vérömlenyek
A vérlemezkék nem megfelelő termelődésére vezethető vissza, melynek következtében minimális erőbehatás is véraláfutásokhoz vezet, illetve a sokkal sérülékenyebb területeknél, mint az orr és a száj nyálkahártyájánál spontán vérzések alakulhatnak ki.
3. Gyakori fertőzések
A legkülönbözőbb fertőzések okozta tünetek (pl. mandulagyulladás, felső légúti hurutos megbetegedés, hasmenés, stb.) jelenhetnek meg egymás után vagy egymással párhuzamosan, ugyanis hiába vannak nagy mennyiségben jelen a fehérvérsejtek a szervezetben, nem képesek védelmet nyújtani a fertőzésekkel szemben, mivel nem fejlődtek ki kellőképpen.
4. Hasi fájdalmak
A leukémiás sejtek felszaporodása a hasi szervekben (pl. máj, vese, lép) azok megnagyobbodásához vezet, ez váltja ki a hasi fájdalmat.
5. Csont- és ízületi fájdalmak
A csontvelőben zajló kóros elváltozások eredményezik a fájdalmat ezeken a területeken.
6. Nyirokcsomóduzzanatok
A nyirokcsomók megnagyobbodását a bennük felgyülemlő kóros sejtek idézik elő.
A fentieken túl olyan általánosnak mondható tünetek is előfordulhatnak, mint a láz, hányinger, influenzára hasonlító panaszok, kimerültség, túlzott éjszakai izzadás.
A leukémia egyes típusainak tüneteinél ugyan sok a hasonlóság, de akadnak különbségek is, ezért érdemes megnézni a tünetekre kitérni típusonként is.
Az akut limfoid leukémiánál megszakad a fehérvérsejtek érési folyamata és a nem megfelelően kifejlődött fehérvérsejtek (limfociták) túlszaporodnak, a többi sejtet pedig kiszorítják. Az így fellépő alacsony vörösvértestszám következtében fulladás, légszomj jöhet létre. A fejletlen fehérvérsejtek nem tudnak megfelelően működni, ezért (olykor súlyos) fertőzések, láz alakulhat ki, a vérlemezkék elégtelen száma pedig gyakori vérzékenységet idézhet elő. A beteg gyermeken sokszor fáradékonyság, levertség jelei mutatkoznak, gyakoriak az „ok nélküli” orrvérzések, fogínyvérzések, véraláfutások.
Az akut mieloid leukémiánál a kórosan felszaporodott, éretlen mieloid sejtek váltják ki a tüneteket. Ezek a sejtek először a csontvelőben szaporodnak fel, majd innen jutnak el a vérkeringés révén más szervekbe. Az első tünetek között említhető a fáradékonyság, légszomj, vérzések, fertőzések, láz. Elő szokott fordulni emellett hányás, fejfájás, ingerültség, ízületi fájdalmak is. A későbbiekben kisebb tumorok alakulnak ki a bőrben, illetve a bőr alatt, de felléphet vese- és májelégtelenség, agyhártyagyulladás, vérszegénység, továbbá egyéb szervi károsodások.
A krónikus limfoid leukémiánál a túlzottan magas limfocitaszám okozza a problémát, amelyek először a nyirokcsomókban szaporodnak fel és idéznek elő nyirokcsomóduzzanatokat. Később átterjednek más szervekbe is, például a lépbe és a májba, amelyek emiatt szintén megnagyobbodhatnak. A csontvelőbe jutva a normális vérsejtek megfelelő képződését akadályozzák, ezért vérzékenység, vérszegénység jöhet létre, illetve az immunrendszer megfelelő működése is károsodást szenved. Utóbbi miatt károsodhatnak a normális szövetek, elkezdenek pusztulni a vörösvértestek és a vérlemezkék.
A krónikus mieloid leukémiára igaz leginkább, hogy sokáig nem okoz tüneteket, éppen ezért talán ezt a típust a legnehezebb észrevenni. A későbbiekben is csak enyhe tünetekkel jelentkezik, majd a betegség előrehaladott szakaszában csapnak át súlyosabb formába a panaszok. Az első tünetek sokszor eléggé általánosak, sok más kórképnél is megjelennek, ami tovább nehezítheti a betegség felismerését.
A kezdeti tünetek emlékeztethetnek influenzára is. Jellemzőek szoktak lenni még a hasi panaszok, fájdalmak, fejfájás, látászavarok, folyamatos fáradtságérzet, fogyás, étvágytalanság, csontfájdalmak, fájdalmas merevedés, éjszakai izzadás, továbbá láz.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
