Lelki traumák, amelyek megbetegítik testünket
Íme, azok a lelki traumák és gondok, amelyek sokszor testi betegségeket is okozhatnak.
A bien.hu összeszedte, melyek azok a lelki traumák, problémák, amelyek akár súlyos betegségek kiváltója is lehet.
Halál
Manapság jóformán tabutémának számít a földi létből való eltávozás, holott ez olyasmi, amit senki sem fog megúszni.
Az önmarcangolás súlyosságától függően kiváló alapot biztosít a későbbi, fizikai betegségek megjelenéséhez. Emellett, ha valóban közeli hozzátartozóról van szó, esetleg életed szerelméről, akkor az ugyancsak a betegségek melegágya lehet. Ilyen esetekben a hiányérzet különösen erős.
A gyász időszakában fontos, hogy ne csak a halál tényével, hanem a teljes feldolgozás lehetőségeivel is foglalkozzunk.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. augusztus 19., 16:46
Az eredményorientált világban sokkal nagyobb hangsúlyt és társadalmi elismertséget kap, ha egy személy valamiből átlagon felül teljesít. Ám a pszichológusok szerint nem az a fontos, hány diplomája van valakinek, vagy hány érmet szerzett egy versenyen. Az eredmények ugyanis csak ideig-óráig fogják boldoggá tenni. Az igazi lelki egyensúlyt nem a magas IQ, a befolyás vagy a kiemelkedő teljesítmény adja.
Életmód
2024. július 26., 11:44
A pszichológia tudománya szerint vannak olyan pszichoszomatikus betegségek (lelki problémák által generált testi tüneteket kiváltó betegségcsoport), amelyekben jellemzően egy-egy személyiségtípushoz tartozóak betegednek meg. Ön vajon melyik típusba tartozik?
Életmód
2024. július 22., 15:54
Akik nyáron sem szeretne lemondani az édes bűnözésről, annak egy olyan csokis fagyipótlék receptjét kínáljuk, amit lelkiismeret-furdallás nélkül fogyaszthat. Gyors, finom és alakbarát a gyümölcsös-csokis fagyasztott joghurtfalatka.
Megfelelési kényszer
A megfelelési kényszer és a maximalizmus korunk népbetegségeinek számítanak. Azért is olyan nehéz velük bármit kezdeni, mert a modern társadalmak egy követendő, jó dolognak állítják be. Az összes motivációs könyv, tréning arról szól, hogy hozd ki magadból a maximumot, és ne pihenj sose: menj új tanfolyamokra, képezd magadat, dolgozz kifulladásig, mert a siker nincs ingyen. Ezek cáfolhatatlan tények, viszont mindennek a hátrányát a többség már kezdi érezni.
Ennek az életmódnak és felfogásnak egy idő megjelennek a hátulütői. Már csak azért is, mert aki így él, az jellemző módon saját magára, a feltöltődésre és a helyes étkezésre sem fordít elegendő figyelmet.
Félelem és aggódás
A félelem és az aggódás sem egy hirtelen beköszöntő trauma, de mindenképpen káros. Rövidtávon a félelem életmentő is lehet, de a mai világban már nem igazán tudjuk úgy hasznosítani, mint egykor. Mivel állandó készültséget jelent, pontosan úgy, ahogy a stressz, a testet is fokozott üzemmódba állítja. Emellett a félelem gyengíti az immunrendszert, márpedig minden betegség elkerülésének a kulcsa az, hogy milyen az ellenálló képességed.
Önfeláldozás
Az önfeláldozással szintén az a baj, hogy ha ezt az életvitelt követed, akkor nem marad időd önmagadra. Sokan belefeledkeznek a hétköznapokba, és mások igényeinek kiszolgálásába.
Az önfeláldozás kérdése nagyon nehéz, azonban az biztos, hogy mindenki számára komoly lelki trauma. A felmérések alapján leginkább a rákos megbetegedéseknek, azon belül is a mellrákok különféle típusainak kedvez ez az életvitel.
Semmelweis Egyetem: egyszerű módszerrel is megőrizhetjük az egészségünket
A szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek és a demencia kialakulásának kockázatát is jelentősen csökkenti, ha átlagos napi lépésszámunkat akár csak tíz százalékkal növeljük. Mindez további nyereségként az alvásunk minőségére és mentális állapotunkra is pozitív hatást gyakorol a Semmelweis Egyetem szakértője szerint.
„Az utóbbi években számos áttekintő nemzetközi közlemény jelent meg arról, hogy a napi tízezer lépés elérése egy jó cél, ugyanakkor a pozitív hatás már ennél alacsonyabb lépésszám esetén is jelentkezik” – mondja dr. Fazekas-Pongor Vince, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet egyetemi adjunktusa.
Az aktivitás fokozásának egy nagyon egyszerű, az egyén egészségi állapotát már rövidtávon bizonyítottan javító módja a napi lépésszámunk növelése, amihez semmilyen egyéb eszközre nincs szükség, ráadásul kellemes időben könnyen megvalósítható, hiszen sétálhatunk, túrázhatunk és sportolhatunk is a szabadban.
„Az egészséges életmód nem egy cél, amit, ha elérünk, akkor kipipálhatjuk, és hátra dőlhetünk, ezt folyamatosan fenn kell tartanunk, és törekednünk kell rá. Mivel Európában elöregedő a társadalom, ezért nagyon fontos, hogy célul tűzzük ki az egészséges öregedést, vagyis az egészségben töltött életévek növelését”
– teszi hozzá a szakember.
A lépésszámok növelése három nagy betegségcsoport esetén hoz leginkább egészségnyereséget. A szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázata 43 százalékkal alacsonyabb azok körében, akik naponta átlagosan 9500 lépést tesznek meg, a naponta csupán 3800 lépést tevőkhöz képest.
Időskori depresszió: az állandósult bánat, az életkedv elvesztése nem az öregedés velejárója
Az időskori depressziót sokan fel sem ismerik, nem fordulnak orvoshoz, így nem is diagnosztizálják az esetek többségét, mert azt gondolják, az életkedv elvesztése szükségképpen együtt jár az öregedéssel. Pedig a depresszió minden életkorban szakszerű segítséget igényel!
A időskori depresszió a demenciával járó kórképek után a második leggyakoribb pszichiátriai betegség. Az idős populáció arányának növekedésével párhuzamosan nő az időskori lelki problémák aránya, és azzal gyakran együtt járó problémák egyéni és társadalmi terhe is.
Felmérések szerint a 60 évesnél idősebb lakosságban a depressziós tünetek aránya meghaladja a 15 százalékot. Ebből a feltétlen kezelést igénylő depresszív zavarok aránya átlagosan 5 százalék. Az időskori depresszió azonban sajnos mindenütt a világon alulkezelt betegség. Ennek számos oka van: pl. a testi betegségek elfedik a lelki tüneteket, vagy a lelki tüneteket a testi betegség természetes velejárójának tekintik, illetve egyéb pszichiátriai zavarok (demencia, szorongás) elfedhetik a tüneteit. A felismerés és kezelés hiányosságát okozhatja az az időskorral kapcsolatos mítosz, miszerint „az idős ember depressziós, és minden oka meg is van rá".
A kezeletlen időskori depresszió veszélyei
A nem kezelt depresszió számtalan kockázattal jár. Bármely korban növeli az öngyilkosság kockázatát, rizikófaktort jelent a pszichoszomatikus betegségekben, gátja a szociális funkcióknak, fokozza a szomatikus megbetegedéseket, és az ezek következményeként bekövetkező halálozást.
Az idősebb kori depresszióban a veszélyek hatványozódnak, mert a depressziós állapotok: rontják a testi betegségek gyógyulásának esélyeit; fokozzák a testi és a lelki szorongás tüneteit; károsan befolyásolják a keringési faktorokat; csökkentik a motoros tevékenységeket – vagy éppen túlhajtják azokat; megnövelik a kórházi kezelések időtartamát; nem segítik a beteg (és esetenként családja) együttműködését.
(Kiemelt kép: Pixabay)
