Elárulták a pszichológusok, mi kell a lelki egyensúly és boldogság fenntartásához

Az eredményorientált világban sokkal nagyobb hangsúlyt és társadalmi elismertséget kap, ha egy személy valamiből átlagon felül teljesít. Ám a pszichológusok szerint nem az a fontos, hány diplomája van valakinek, vagy hány érmet szerzett egy versenyen. Az eredmények ugyanis csak ideig-óráig fogják boldoggá tenni. Az igazi lelki egyensúlyt nem a magas IQ, a befolyás vagy a kiemelkedő teljesítmény adja.

2024. augusztus 19., 16:46

Szerző:

Miközben az emberek többsége a teljesítményorientáltság miatt a szakmájában bizonyít, vagy kiemelkedő sportolói, művészeti karriert fut be, egyáltalán nem érzi teljesnek az életét. A pszichológusok szerint ugyanis nem a teljesítmény fogja elhozni a teljes, harmonikus, boldog életet, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztése.

Így akadályozzuk magunkat a pszichológus szerint

Az emberek gyakran kötődnek romboló hiedelmekhez, szokásokhoz, mintákhoz, elképzelésekhez, kapcsolatokhoz, függőségekhez és tévhitekhez. Ez az oka annak, hogy oly sokan szenvednek szorongástól, depressziótól, függőségtől, félelemtől, kiégéstől és boldogtalanságtól. És megakadályozza az embereket abban, hogy a legszabadabb, legbátrabb és leghitelesebb életüket éljék.

Az érzelmi intelligenciát kutató Emma Seppälä pszichológus szerint „a magas EQ-val, érzelmi intelligenciával rendelkező emberek általában rendelkeznek egy kritikus képességgel, amit »érzelmi szuverenitásnak« szoktam nevezni. Ez lényegében azt jelenti, hogy megtanultak kegyelemmel navigálni az érzelmek között, ahelyett, hogy kerülnék, elnyomnák vagy más módon kötődnének hozzájuk.”

Aki tudja kezelni az érzelmeit, kreativitásra, energiára, mélyebb kapcsolatokra, valamint nagyobb boldogságra és kiteljesedésre használhatja őket.

Miért fontos az érzelmi szuverenitás a boldog élethez és a lelki békéhez?

Az érzelmek mindenre hatással vannak, amit tesz – a fókuszra, a figyelemre és a memóriára, a fizikai és mentális egészségre, a döntéshozatalra és a kapcsolatokra –, és mindenhol, ahol azt az adott dolgot teszi, akár otthon, akár a munkahelyeden.

Ha nem tudja, hogyan kezelje az érzelmeit, akkor szenved, és az önt körülvevő emberek is szenvednek.

Biztosan észrevette már, hogy amikor stresszes, szorongó vagy dühös, kevésbé tud figyelni vagy emlékezni dolgokra. Van, aki nehezen tanul, amikor szomorú. Ha fontos döntést kell hoznia, az gyökeresen másképp fog kinézni egy olyan napon, amikor ki van égve, mint amikor nyugodt.

Nem  szabad az érzelmeket elnyomni

Ironikus módon, ha megpróbálja elnyomni az érzelmeit vagy elmenekülni előlük, akkor beléjük ragad. Azzal, hogy megpróbálja megnyugtatni magát, esetleg destruktív szokásokba bocsátkozik – alkohol, drogok, ételek, közösségi média, munka stb. révén próbál vigaszt keresni – a végén még rosszabbul érzi magát.

Seppälä tanácsa egyszerű: bátorsg! Ha szembenéz mindazzal, amit az élet kínál – a jóval és a fájdalmassal –, erősebbé és bölcsebbé válhat. Az érzelmek, ha együttérzéssel és türelemmel figyeli őket, gyorsabban elmúlnak. Boldogabb, bátrabb, erősebb és szabadabb ember válik abból, aki elég bátor szembenézni önmagával.

Hogyan lehet az érzelmi szuvrenitásra szert tenni?

Gyakorolni kell az érzelmek megélését és átélést. Seppälä a gyerekeket hozza példának, akik megélik az érzéseiket, így gyorsan túl is tudnak lépni rajta. Ez teszi a gyerekeket érzelmileg ellenállóvá. Persze felnőttként nem olyan egyszerű egy kiadós hisztiben vagy üvöltözésben átélni az érzelmeket. A pszichológusnő azt ajánlja, engedjük meg magunknak, hogy megéljük az érzéseinket, legyen az negatív vagy pozitív, de csak azután kommunikáljunk, miután már megnyugodtunk.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: